A fokhagyma

 A fokhagyma gyógyhatásai között a legfontosabbként érelmeszesedés gátló tulajdonságát kell kiemelni. Értágító és vérnyomáscsökkentő hatása is van, ami különösen a szem, a láb és az agy szűkült ereiben, tehát az ún. Perifériás (a szívtől távol eső) erekben érvényesül. Az érfalak rugalmasságát fokozza a fokhagyma, mivel a benne levő germánium helyreállítja, erősíti a szívet és az érrendszert. Mindemellett jótékony hatással bír a bélfodor elmeszesedett ereire, és hasznos lehet azok számára, akik emiatt szenvednek puffadástól, felfúvódástól. Segít megelőzni a szívinfarktust okozó vérrögök kialakulását. Serkenti a szívműködést, egyes alkotóelemei lassítják a szapora szívműködést, oldja szív koszorúereinek görcsét, aminek következtében javul szívizom vérellátottsága, nő a szív teljesítőképessége. Hatásos a különböző baktériumok, vírusok és bélfertőzések leküzdésében, csökkenti a menstruációs görcsöket, a bél- és gyomorbajokat. Prosztatarák kialakulásának megelőzésében is jótékony. 





A cékla

A cékla vérképző hatású, a sav-bázis egyensúlyt, a máj anyagcsere folyamatait szabályozza, valamint tumorsejtek szaporodását gátló hatása is van. Segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, sok helyen kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység, leukémia és malária esetében. A cékla vörös festékanyaga - a betain - tumorellenes hatású. A humán kísérletekben, a kemoterápián átesett páciensek vérképe (amely a kezelések hatására romlik) jelentős javulást mutatott néhány hetes céklalé kúra után. A földben lévő gyökérgumója magába szívja a talajban található értékes ásványi sókat: a kalciumot, foszfort, káliumot, magnéziumot, vasat, rezet, ként, jódot, bórt, lítiumot, stronciumot. Az indiai ajurvédikus orvoslás szintén kiváló vérképző gyógynövényként említi a céklagumót- Ezenkívül a májbetegségek, székrekedés és egyes bélbetegségek kezelésére használták, sőt a hagyományos indiai "bőrgyógyászatban" mitesszerek, pattanások és korpásodás ellen is javasolták és javasolják ma is. 


A brokkoli
 
 A brokkoli kitűnő C-vitamin-, foksav- és ß-karotin-forrás, így joggal foglal el méltó helyet a rákprevenciós étrendben, de ott a helye az indolszármazék-tartalmánál fogva is. Minél sötétebb zöld vagy kékeszöld a virágzata, annál több C-vitamint és ß-karotint tartalmaz. Kiemelendő továbbá a benne lévő tokoferol (E-vitamin), niacin, pantoténsav, B1- és B2-vitamin is. A brokkoli nemcsak vitaminokkal és ásványokkal telített, hanem – a legújabb kutatások szerint – a gyomorrák ellen is hat. Ugyanis az összetevő, mely a brokkoli jellegzetes ízét adja, megöli azt a Heliobacter pylori-nak nevezett baktériumot, mely a gyomorban élve rákosodást okoz.


Vitamin ABC 
 
Vitaminoknak nevezzük a szervezetben zajló biokémiai folyamatok szabályozásához nélkülözhetetlen, felépítésünkben eltérő szerves tápanyagok csoportját.
Jelentős részüket a szervezet nem tudja előállítani, ezért kívülről, a táplálékból vagy kiegészítők formájában kell testünkbe juttatni, mert bármelyik hiányzik is közülük, az életműködésünk károsodhat.
A szerves anyagok, azaz a vitaminok mellett a szervezetnek szervetlen tápanyagokra is szükségük van. Ha ezekből a napi szükségletünk 100 milligrammnál több, akkor szervalkotó ásványi anyagoknak, ha kevesebb, nyomelemeknek nevezzük ezeket.
Az évszázad elején még semmit sem tudtunk ezekről a tápanyagokról, ám alig néhány évtized lefogása alatt csaknem ötven, az élethez nélkülkülözhetetlennek gondolt anyagot azonosítottak. Mindnek nevet és számot adtak, csakhogy a tudomány fejlődésével kiderült, hogy ezek zömét a szervezet elő tudja állítani. Ezért hiányos a mai vitamin ABC, az E után nem következik F, sem G. Mai ismereteink szerint 18-féle ásványi anyag és 13 vitamin szükséges az életfolyamatok fenntartásához.

Íme a legfontosabbak:
 

Zsírban felszívódó vitaminok
 
A – helyreállítja a bőr és nyálkahártyák épségét, nélkülözhetetlen a retina működéséhez, segíti a szem alkalmazkodását a sötéthez. Lelőhelye a máj, tej, tojássárgája, vaj, tengeri halak, sárgarépa, kelkáposzta, paraj.
D – szükséges a kalcium- és foszfátanyagcseréhez, a csontok és a fogak egészségéhez. Napfény hatására termelődik a bőrben, télen mesterségesen kell pótolni. Legjobb források az olajoshal, a csukamájolaj, tej, tejtermékek, tojás, vitaminozott margarin.
E – antioxidáns vitamin, ami a szervezetbe kerülő vagy ott keletkezett káros anyagokat (szabad gyököket) közömbösíti, stabilizálja a sejtmembránokat. Megtalálható a növényi olajokban, a zöldnövényekben és a gabonacsírákban.

Vízben oldódó vitaminok 

(Nem sokáig tárolódnak, ezért akár napi pótlásuk is szükséges lehet.)
B1 – a szénhidrátok és az alkohol lebontásában játszik szerepet, hiányában károsodnak a hám és az idegszövetek. Lelőhelye a máj, a barnakenyér, a hüvelyesek és az élesztő.
B2 – a zsír és fehérjelebontásban vesz részt, jelenléte a nyálkahártyák és a bőr épségének megőrzéséhez szükséges. Tejből és tejtermékekből, a májból, húsból, tojásból vehetjük magunkhoz.
B6 – a fehérjeanyagcsere-folyamatokban nélkülözhetetlen, fontos a normális vérképzéshez, a központi idegrendszer működéséhez és a bőr anyagcseréjéhez. Leginkább a májban, a sovány húsokban, a teljes értékű gabonában, a tejben és tejtermékekben, a tojásban, élesztőben, a búzacsírában és a hüvelyesekben található.
B12 – a vörösvértestek képződését, valamint a vas beépülését szolgálja. A tojás, a hús, a máj és a tejtermékek a fő forrásai.
C – a kötőszövetek képződéséhez és a vérképző anyagok felszívódásához szükséges. A citrusfélék, a káposztafélék, a friss gyümölcsök a zöldpaprika és a petrezselyem zöldje a lelőhelye.
Niacin – a sejtekben zajló kémiai reakciókért és a szénhidrát-anyagcseréért felel. Legjobb forrásai a gabonafélék, a máj, a sovány húsok, a tej és a zöldfélék.
Folsav – a vörösvértestek képzésében segít a B12-nek, valamint a DNS és RNS molekulák anyagcseréjéhez nélkülözhetetlen. Friss leveles zöldségekből, főzeléknövényekből, gyümölcsökből, halból és májból juthatunk hozzá.
Pantotensav – a szénhidrátok és zsírok anyagcseréjéhez, a haj regenerálódásához, valamint az idegrendszer működéséhez szükséges. Máj-, vese-, hús- vagy a hüvelyesek, a brokkoli és a csiperkegomba fogyasztásával pótolható.

Ásványi anyagok

Kalcium – szükséges az izomzat és az idegrendszer normális működéséhez, szerepet játszik az anyagcsere minden területén, nélkülözhetetlen a csontfejlődéshez és a felnőttkori csontátépüléshez. Például a tejből és tejtermékekből vehetjük magunkhoz.
Magnézium – központi szerepe van a sejtműködés szabályozásában, az izom- és idegsejtek ingerlékenységének kontrolljában. Zöldfélék, halak, hüvelyesek és gyümölcsök tartalmazzák.
Kálium – az ingerületvezetésben, az izom- és idegműködés szabályzásában vesz részt. A zöldségek és gyümölcsök a fő forrásai.
Foszfor – a sejtek energiaháztartása és a csont- és fogképződés szempontjából meghatározó. A száraz hüvelyesek és az olajos magvak fogyasztásával pótolhatjuk.
Vas – a hemoglobinmolekula központi atomjaként a sejtek megfelelő oxigénellátáshoz nélkülözhetetlen. A vörös húsok, a tojás, a máj és egyéb belsőségek jelentik a lelőhelyét.
Réz – jelentős szerepe van a vérképzésben, a sejtlégzésben, az enzimháztartásban és az agyi anyagcsere-folyamatokban. Fokhagymában, vöröshagymában, spenótban, a petrezselyem zöldjében és a hüvelyesekben található leginkább.
Cink – fontos a DNS-, az RNS-molekulák, valamint a fehérjék szintéziséhez, az immunrendszer megfelelő működéséhez. Húsokból, májból, tojásból és a hüvelyesekből pótolhatjuk a hiányát.
Mangán – védi a sejtmembránokat a szuperoxidok, szabad gyökök káros hatásától.
Jód – létfontosságú a normális pajzsmirigyműködéshez, szükséges az idegrendszer, a csontozat fejlődéséhez, növekedéséhez. A tengeri halak, kagylók, tengeri só vagy a jódozott hazai só a legjobb forrása.
 



 Zöldség Kalendárium


Január
 
Póréhagyma: A magyar konyhákban egyre inkább kedveltté váló zöldség. Létezik nyári és téli fajtája is, emiatt úgy tűnik, mintha folyamatosan szezonja lenne. A nyári termés puhább, halványzöldebb színű, míg a téli sötétebb és erősebb.
Cikória: Annak ellenére, hogy a cikória a szántóföldek gyakori gyomnövénye, a piacokon meglehetősen ritkán találkozunk vele. Pedig értékes zöldségnövény, főleg a téli, friss idényjellegű zöldségekben szűkölködő időszakban. Segíti az emésztést, rostokat, ásványi sókat tartalmaz nagy mennyiségben. Ennek a növénynek a nemesített változata a kávépótló cikória is.
Sütőtök: A tél legkedveltebb, vitamindús univerzális csemegéje, mert mint leves, főzelék és desszert is megállja a helyét. A második világháború utáni szűkös esztendők népi tápláléka volt, tömeges mennyisége és elérhető ára miatt. Ma már közepesen drága árfekvésű, mert jóval kevesebbet termelnek belőle, mint évtizedekkel ezelőtt, és sajnos a minősége is változó, ugyanis ez nagyban függ az időjárástól. A sütőtöknek ugyanis akkor omlósabb és édesebb a húsa, ha a betakarítását csak azután kezdik meg, miután megcsípte az első dér. Így az enyhe tél nem kedvez neki.

Február
 
Pasztinák: Annak ellenére, hogy igénytelen növény – már ami a termesztését illeti –, és hazánk minden táján megterem, még sincs elég belőle elég a piacokon. Sajátos ízű, kissé édeskés, vitamindús növény.

Március

Snidling: Jól tűri a hideget, ezért piaci megjelenése jól jön a tél végi friss zöldség hiányakor.
Petrezselyem: A magyar konyha hagyományosan használt növényei közé tartozik, rendkívül magas beltartalommal. Szinte egész évben vethető és kapható, de tápanyagaiban és árában is tavasszal a legkedvezőbb.
Retek: A piros hónapos reteknek létezik tavaszi és késő őszi (októberi) termése is. Előnyös tulajdonságait leginkább saláták készítésénél vagy szendvicsek kísérőjeként nyers állapotában hasznosítjuk, a régi mondáshoz igazodva: „A retek reggel méreg, délben étek, este pedig orvosság.”
Sárgarépa: Egész évben jelen van a piacon, mivel viszonylag hidegtűrő, ezért jól tárolható. Zsenge terméseivel tavasszal találkozhatunk.

Április
 
Spenót: Az egyik legkorábbi friss zöldség, tél végén vagy kora tavasszal már szedhető. Nyár vége felé pedig a mangold helyettesítheti.
Fejes saláta: Idényszerű fogyasztása márciustól júniusig tart, de létezik téli változata, az úgynevezett „áttelelő” saláta, így ősszel sem kell nélkülöznünk a konyhaasztalról. Sok karotint és B-vitamint tartalmaz. Antioxidánstartalma révén pedig nagyon egészséges szervezetünk számára.

Május
 
Karalábé: Leginkább megvastagodott szárát, a gumóját fogyasztjuk. Világoszöld és lilás színárnyalatban létezik. Gazdag rostokban, vitaminokban. A saját kerttel rendelkezők a zsenge leveleit is fel tudják használni, például a töltikéhez.
Spárga: Igazi idényzöldség; csak rövid ideig vendégeskedik a piacokon. Ízletes mind a fehér, mind a zöld színű változata. Ez utóbbi vitaminokban gazdagabb.
Újburgonya: Lassan beindul az idénye, és az ára is olcsóbb lesz.

Június
 
Zöldborsó: Könnyű termeszteni, ezért bőségesen találkozunk vele a piacokon. Próbáld meg otthon minél változatosabban elkészíteni.

Július
 
Mangold: Ezt a tápanyagokban különösen gazdag növényt, annak ellenére, hogy évszázadokig jelentős szerepet töltött be táplálkozási kultúránkban, napjainkban újra és újra fel kell fedezni. Levelét és nyelét fogyasztjuk a spenóthoz hasonló elkészítési módokban.
Cukkini: Általában egész évben kapható, de hazai szezonja kora nyártól késő őszig tart, és ebben az időszakban olcsó is. A zsenge példányokat nem fontos, a vastagabb húsosakat viszont ajánlatos meghámozni. Kevesen tudják, hogy ehető nyersen is, és savanyítani, de még kovászolni is lehet.

Augusztus
 
Csillagtök, patisszon: Főszezonja leginkább júliusra, augusztusra tehető. Mint a legtöbb tökfélét, kiválóan lehet rántani, tölteni, kaporral fűszerezni.
Paprika: Itt van a lecsószezon ideje, amikor minden hozzávaló, így a sárga húsú csemegepaprika is elérhető áron kapható. Tavasszal viszont a primőr zöldpaprika van inkább jelen.
Paradicsom: A fóliasátor alatti, illetve az üvegházi termelésnek köszönhetően szinte egész évben fogyasztható, ugyanakkor a szabadföldi, természetes napfény érlelte termése nyárra érik be igazán, és az ára is ekkor a legkedvezőbb.

Szeptember
 
Zöldbab: A zöld és a sárga hüvelyű bab vagy a lóbab, tarkabab egyaránt ízletes, és fogyasztása itthon meglehetősen népszerű. Nyár vége felé kezdődik a szezonja.

Október
 
Brokkoli: Hűtőben sokáig eltartható, könnyen emészthető étel. Kiváló B-vitamin- és vasforrás. Egész évben kapható, de főidénye októbertől áprilisig tart.
Édeskömény: Különleges megjelenésű növény, amelyet fűszerként is használhatunk. Itthon egyelőre még a luxusnövény státusában van; drága és ritkán kapható.
Káposzta: A fehér és a lila káposzta a téli időszak nagy kedvence, gazdag vitaminforrású zöldség. A szezonja októbertől kezdődik.

November
 
Kelkáposzta: Széles körben termelt növény, ezért bőségesen található a piacokon, bár a háztartásokat megosztja, mert gazdag tápértéke és elérhető ára ellenére sokan nem kedvelik.
Csicsóka: Ez az édeskés ízű növény jól hasznosítható a téli vitaminhiányos időszakban. Göcsörtös külseje miatt azonban tisztítása nem könnyű.
December

Cékla: Nemcsak a kisbabák egyik első zöldsége, hanem az egészségtudatos táplálkozás alappillére is. Éltető vitaminokban rendkívül gazdag, ezért minél gyakrabban illene beépíteni étrendünkbe.

 


A zöldségek élettani hatásai

"Táplálékod legyen gyógyítód"! 

Hippokratész

A gyümölcsök élettani hatásai után a zöldségek következnek.
Még a gyümölcsök főleg vitamin tartalmunknál fogva képesek megfelelő gyógyerővel feltölteni a szervezetet az egészséges működéshez,addig a zöldségek főként ásványi anyag tartalmukkal képesek gyógyerőt gyakorolni.
Fontos,hogy évszaknak megfelelő zöldségeket fogyasszunk.
Ehhez tenném nyilvánossá a következő megjelenéskor az úgynevezett "Zöldség kalendáriumot".
Nem csak az évszak,hanem a napszak is fontos a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásakor.
Délelőtt a gyümölcsök fogyasztása ajánlott,hiszen ezek biztosítják a szervezet délig tartó méregtelenítését.
Délután zöldség fogyasztása ajánlott,hiszen délután a felvevő állapot jellemzi a szervezet működését.
A zöldségeket fogyaszthatjuk nyersen,saláta formájában.
De ajánlatos bizonyos zöldségeket párolni hidegen sajtolt olajokkal.
Így az emésztésük is könnyebbé válik és fontos anyagok oldódnak ki a párolás által.
A vízben főzést ha lehet kerüljük,mert éppen az ásványi anyagok vonódnak ki.

Jó étvágyat - jó egészséget!





Csipkebogyó

A csipkebogyó magas C-vitamin tartalma mellett B1-, B2-, K-vitamint, fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket, valamint flavonoidokat, karotinoidokat és színagyagokat is tartalmaz. A csipkebogyóban a C-vitamin együttesen van jelen egyéb antioxidáns hatású, egészségvédő molekulákkal és szerepe van az oxidatív stressz káros következményeinek kivédésében, illetve minden olyan folyamat gátlásban (öregedés, számos krónikus betegség), ahol a szabad gyökök bizonyítottan szerepet játszanak.
Éppen magas C-vitamin-tartalma indokolja, hogy különösen ajánlott a meghűléses betegségek megelőzésére, illetve kezelésére.


Szeder

A szederben nagyobb mennyiségben található vas, kálium, kalcium, magnézium, foszfor, kén réz, mangán, cink, boron, nikkel, szelén, króm. Tartalmaz továbbá nyomelemeket és vitaminokat. Baktériumölő tulajdonsága lehetővé teszi, hogy bármilyen súlyos a húgyutak betegsége, hosszabb, rövidebb idő alatt sikerül meggyógyulnia a betegnek. Megakadályozza a testben a húgykősav lerakódását és gyógyítja a köszvényt. Daganat keletkezésének megakadályozására, vagy növekedésének lassítására is használható, vérnyomáscsökkentő és vérszaporító. Esztrogént tartalmaz, a fitoöszrtogénnek rákmegelőző hatása van, valamint azok számára nyújthat gyógyulást, akiknek a szervezete nem tudja befogadni a szintetikus hormonokat, amelyekhez gyógyszer útján jutnak.
 


Fekete ribizli

A feketeribiszke hatóanyagait nyomelemek, flavonoidok, illóolajok, cseranyagok, rutin, és B-, C-, P-vitamin alkotják. Élettani hatásai közül ismert vizelethajtó, enyhe vérnyomáscsökkentő, köszvényes és reumás panaszokat enyhítő, vértisztító és izzasztó hatása, ezért hólyag, vese és prosztatabetegségek tüneteinek enyhítésére, reumás panaszok esetén valamint vérnyomás csökkentésére is használják.
A feketeribiszke elhízott embereknél növeli a vizelet kiválasztását, fokozza az epe termelését. Ezáltal a szervezetben gyorsabban zajlik az égés, csökken a testsúly. A feketeribiszke ásványi sói semlegesítik a savas bomlástermékeket, és megkönnyítik a szívizom jobb összehúzódását. A könnyen emészthető cukrok és a szerves savak elégésükkor lúgosítják a szervezetet, ugyanakkor elégetik az anyagcsere bomlástermékeinek egész sorát. Magas C-vitamin tartalma segít az influenza elleni védekezésben, az immunrendszer erősítésében, a fáradtságérzet leküzdésében. Óvja a sejteket a rákos folyamatoktól. Vas-, mangán- és réztartalmának köszönhetően növekszik a vörösvértestek és a hemoglobin mennyisége, ennek köszönhetően a gyermekek és nők vashiányos vérszegénységének kiváló természetes gyógyszere. B-vitamin tartalma idegvédő hatású.

Népszerű bejegyzések az elmúlt 7 napban

Népszerű bejegyzések az utolsó 30 napban

Népszerű bejegyzések minden időpontban