A VILÁG
Leegyszerűsítve a világot kétféleképpen szemlélhetjük:
- A világ egy nagy káosz.
- A világ jól van úgy, ahogy van.
“A világ egy nagy káosz”
Oly
sok energiába kerül mindenben hibát találni, és azzal kínozni magunkat,
hogy néhányan lopnak és csalnak, hogy vannak lusták, vannak, akik túl
sokat esznek, mások túl sokat költenek, vannak, akiknek kaviár jut,
másoknak csak bab. Lehet, hogy a kalkuttai éhezőkre mutatsz, és azt
mondod: “Minden rosszul működik a világban!” De a távolból megítélni
olyan szituációkat, melyeket nem értünk teljesen, nem túl nagy segítség.
Ha változtatni akarsz a dolgokon, az már más dolog. De a gyötrődés nem
segít. A segítőkész emberek, mint Teréz anya, nem gyötrődnek – ők
cselekednek.
“A világ jól van úgy, ahogy van”
A
másik lehetőség az, hogy elfogadjuk a világot olyannak, amilyen. Szöget
üthet a fejedben: “Mi a bizonyíték arra, hogy a világ úgy jó ahogyan
van?” Mert a világ olyan, amilyen! A Hold a Föld körül kering, a Föld a
Nap körül, a rózsák virágba borulnak, a madarak énekelnek, az emberek
megházasodnak… és elválnak, a szomszédok veszekednek. És ezek mind a
dolgok nagy tervéhez tartoznak. Azt mondani, hogy: “Az embereknek nem
kellene betegnek lenniük, az embereknek nem kellene hazudniuk…” olyan,
mintha azt mondanánk: “A Nap túl nagy!” A dolgok olyanok és úgy
működnek, amilyenek.
Gondolhatnád: “Nem lehetek
boldog, ameddig nem lesz világbéke.” Nemes gondolatnak tűnik, de nem túl
intelligens! Jobb ha már közben jól érzed magad, miközben azon
munkálkodsz, hogy a világnak azon szegletében, ahol élsz, nagyobb béke
legyen. Lehetséges úgy elfogadni a világot amilyen, és mégis
elkötelezettséget vállalni arra, hogy javíts a dolgokon!
Andrew Matthews – Hallgass a szívedre