AZ ÜNNEP

'Az ünnep az az idő, amikor valaki rátekint felcseperedő gyermekeire vagy unokáira, és közben azt gondolja, milyen szép ez. Az ünnep az az idő, amikor végighordozzuk tekintetünket az otthonunkon, a vendégül látott barátainkon, a körülöttünk élő közösségen, és azt gondoljuk, milyen szép ez!'

Ferenc pápa

Forrás ~ Internet

ÉDESANYÁM EMLÉKÉRE!

REVICZKY GYULA~ IMAKÖNYVEM

Aranykötésű imakönyvet
Hagyott rám örökül anyám,
Kis Jézus ingben, glóriában
Van a könyv első oldalán.

Sok év előtt egyik sarokba
Beírta jó anyám nevét,
Lehajtom a betűkre főmet,
Hogy fölidézzem szellemét.

Nekem úgy tetszik,
hogy csak egyszer
Fehér ruhában láttam őt.
Tavasz volt épp, a kedves ákác
Virágozott a ház előtt.

A lemenő nap fénysugára
Reszketett ajkán, zárt szemén.
Apám ott állt a ravatalnál,
És vélem együtt sírt szegény.

Hogy elmosódtak a betűk! Mily
Sárgák s kopottak e lapok.
Rég' volt, midőn ez imakönyvből
Még az anyám imádkozott.

Kék selyemszállal összekötve
Van itt hajambul egy kevés.
Aranyos fürtjeimhez akkor
Nem illett még a szenvedés.

Írott imádság töredéke
Mellett van az anyám haja,
Emitt egy szentnek vézna képe
S egy régi, halvány Mária.

Elnézem. . . Éppen így viselt meg
A sors azóta engemet.
Sokszor szeretnék sírni, hogyha
Nem szégyellném a könnyeket.

Az Úr imádságát ütöm fel
Kísérőm a nehéz úton,
S vigasztalást vegyít a kínhoz
A te imád, ó, Jézusom!

Imádság kell a szenvedőnek,
Akit a sors árván hagyott.
Úristen, én nem zúgolódom:
Legyen a te akaratod.

Föl nem panaszlom a világnak,
Csak szellemednek, jó anyám,
Milyen kopár volt ifjúságom,
S hogy mennyi bánat szállt reám.

Tűrtem, reméltem, megalázva
Idegenek közt éltem én;
De azt a régi imakönyvet
S emléked szentül őrizém.

Forrás ~ Internet

NÉVNAPI ÁLDÁS

 Kívánok örömet, derűt, boldogságot,
otthonodba békét, kertedbe virágot!
Fejed fölé Napot, csillag tengereket,
köréd tiszta szívű embereket!

Lábad alá utat, biztosan járhatót,
szívedbe éneket, magasba szárnyalót!
Ajkad köré mosolyt, lélek melengetőt,
múltat, jelent, jövőt, egyként szerethetőt!

Szemedbe sugaras szivárvány fényeket,
melyek megláttatják a rejtett lényeget!
Újult erőt adó öröm telt perceket
így kívánok boldog Névnapot!

Forrás ~ Internet

 

LÁNYOM NÉVNAPJÁRA

 MA IMÁDKOZTAM ÉRTED

Ma imádkoztam érted, és tudom, 

hogy Isten meg kellett, hogy hallgassa. 

Éreztem a választ a szívemben, 

bár Ő nem szavakkal beszélt. 

Nem kértem gazdagságot és hírnevet,

 tudtam, hogy téged ezek nem érdekelnek. 

Sokkal tartósabb kincseket kértem Tőle. 

Azt kértem Tőle, hogy legyen melletted 

minden új nap kezdetekor. 

Hogy adjon neked egészséget, 

áldjon meg, és küldjön neked barátokat, 

akikkel együtt járhatod az utadat. 

Boldogságot kértem számodra 

a kis és nagy dolgokban egyaránt. 

De leginkább szerető 

gondoskodásáért imádkoztam.

Elisabeth Elliot

 

Forrás ~ Internet

 

 

 UNOKÁM SZÜLETÉSNAPJÁN

 AZT KÍVÁNOM NEKED

'Azt kívánom Neked, hogy legyen erőd akkor is szeretni, amikor úgy érzed csak Te adsz. Hogy legyen erőd akkor is mosolyogni, amikor úgy érzed a fogad törik bele. Hogy akkor is kitarts, amikor nincs kedved. Hogy ne zavarjon, ha nagyok a problémáid, hiszen erős vagy és elbírod őket, azért mert, ha erős vagy felemelhetsz embereket, ezáltal Te magad még jobban megerősödsz.

Kívánom, hogy legyen erőd félretenni a büszkeséged, ha annak a Valakinek szüksége van rád. S kívánom, hogy legyen erőd megmondani Neki, mit érzel, mert tudom, hogy ez a legnehezebb, őszintén kimondani. Kívánok Neked Türelmet! Hogy meg tudj hallgatni másokat. S hogy meg tudj bocsátani annak, aki nem tud Neked.

Hogy fáradtan is tudj szeretettel és megértően beszélni azzal, akinek szüksége van rá. Hogy tudj különbséget tenni, mikor kaptad azért az akadályt, hogy megküzdj vele és mikor azért, hogy kikerüld és más utat válassz. Hogy felismerd a mindennapok szépségét és ne tragédiák döbbentsenek rá. Hogy meglásd a szeretteid fontosságát és szükségességét az életedben.

Kívánok Neked Bölcsességet, hogy ne akarj tökéletes lenni, csak törekedj a legjobbra. Hiszen soha nem leszünk tökéletesek, csak magunkat kínozzuk a gondolattal. Ellenben a legjobbra törekvés újabb és újabb sikereket, majd célokat eredményez, s ez maga a haladás. Kívánom még Neked, hogy a szürke hétköznapokban lásd a holnapok nagyságát, és a nagy célok építőkockáit.

 Végül kívánok egy apró mosolyt magunkon, hiszen ha mindezt meg tudnánk tenni, akkor már rég az Angyalok soraiba tartoznánk, és valaki olyanokra vigyáznánk, mint mi magunk. Kívánom Neked, hogy megtapasztald: a Teremtés attól válik tökéletessé, hogy ismertek a hibáink és számolnak a tökéletlenségünkkel. S nem utolsó sorban, kívánom, hogy azokkal tölthesd a napjaidat, akik szeretnek, és zárd a szívedbe ezt a Boldogságot! Talán így lehetsz elégedett és boldog.'

Forrás ~ Internet

KÉRTEM ISTENT

Kértem Istent, vegye el a gőgömet, és Isten azt felelte: Nem.
Azt mondta, nem az Ő dolga, hogy elvegye: az én dolgom,
hogy feladjam.

Kértem Istent, tegye egészségessé béna gyermekemet,
és Isten azt felelte: Nem.
Azt mondta: A lelke egészséges, a többi ideiglenes.

Kértem Istent, adjon nekem türelmet, és Isten azt felelte: Nem.
Azt mondta: A türelem a szenvedés mellékterméke: nem adható, csak kiérdemelhető.

Kértem Istent, adjon nekem boldogságot, és Isten azt felelte: Nem.
Azt mondta: Ő áldást adhat, a boldogság rajtam áll.

Kértem Istent, vegye el tőlem a fájdalmat, és Isten azt felelte: Nem.
Azt mondta: A szenvedés eltávolít a földi dolgoktól, és közelebb hoz hozzám.

Kértem Istent, növelje nagyra lelkemet, és Isten azt felelte: Nem.
Azt mondta: növekednem egyedül kell, ő majd megnyes néha, hogy gyümölcsözőbb legyek.

Kértem Istent, segítsen, hogy szeressem az embereket, ahogyan Ő szeret engem.
És Isten azt mondta: No végre egy jó gondolat.

VIDEÓ

https://www.youtube.com/watch?v=TO-j_24fC-Q

Forrás ~ Internet

 

 TÜKÖRKÉPEINK

'Mások pusztán éned tükörképei. Semmit sem szerethetsz vagy gyűlölhetsz valaki másban, ami ne azt tükrözné vissza, amit magadban szeretsz vagy gyűlölsz.'

Cherie Carter-Scott

Forrás ~ Internet

 

UNOKÁM SZÜLETÉSNAPJÁN

KÍVÁNOM NEKED

Kívánom Neked az elemek erejét.
Kívánom neked a csend szépségét, a napfény dicsőségét, a sötétség rejtelmét, 

a láng hatalmát, a víz és a föld higgadt erejét, a levegő édességét és a szeretetet, 

mely ott található minden dolgok gyökerében. 

Az élet csodáját kívánom neked.
Kívánok Neked szemeket, amelyek a mindennapok kis dolgait észreveszik, 

és más megvilágításba helyezik.
Kívánok Neked füleket, amelyek a mások beszédében

 fellelhető rezgést és mellékzöngét is felfogják.
Kívánok Neked kezeket, amelyek nem fontolgatják sokáig, hogy segítsenek-e.
Kívánom Neked a megfelelő időben a megfelelő szót.
Kívánok Neked szerető szívet, hogy ahol vagy, oda békesség költözzön.
Kívánok Neked elég munkát, hogy élesítse elmédet és erősítse testedet, 

és elegendő pihenést, hogy békét hozzon Neked.
Kívánok Neked elegendő vihart, hogy elsöpörje a régit, 

és helyet készítsen az újnak.
Kívánok Neked elegendő csillagfényt, hogy táplálja képzeleted, 

és elegendő holdfényt, hogy simogassa lelked.
Kívánom, hogy fel tudd fedezni, hogyan bogozódtak össze benned 

a félelem és a szenvedés metsző kötelékei.
Azt kívánom neked, hogy találd meg az erőt ahhoz, hogy képes legyél lágyan nézni 

és hallgatni magadat, és fel tudd fedezni, hogy akkor is értékes vagy, ha tévedsz.
Azt kívánom neked, hogy erős legyél ahhoz, hogy szembenézz a régi sebeid fájdalmával,

 melyek még mindig véreznek azért, mert nem szereted magad eléggé, 

és nem fogadod el magad olyannak, amilyen vagy.
Kívánok Neked mindenből elegendőt.

Forrás ~ Internet 

 

OTT PIHENSZ

Ott pihensz, ahol már nem fáj semmi,
S nyugalmadat nem zavarja senki.
Életed elszállt, mint a virágillat,
De emléked ragyog, mint a fényes csillag.

Lelked, mint a fehér galamb, csendesen messzire szállt.
Hiába keresünk, könnyes szemünk már többé nem talál.
De tudjuk, hogy a csillagok közt a legfényesebb te vagy,
Utat mutatsz, mert szívünkben örökké itt maradsz.

Forrás ~ Internet

EMLÉKEZÜNK

Drága Halottainkért, akik már nincsenek velünk,
de szívünkben élnek örökkön örökké!
Valaki mindig elmegy közülünk,
s magával visz egy darabot a szívünkből.

Mozdulataikat, szavaikat ismételjük újra és újra,
mintha csak így próbálnánk éltetni magunkban.
Látjuk, ahogy odafentről fénylő csillagként
ragyognak ránk.

Ajkukon eddig sohasem hallott dallamok születnek.
Dallamok, amelyek csak nekünk szólnak.
Nekünk, az itt maradottaknak.
Így értjük meg, hogy nincs értelmetlen élet,
mert egy valami értelmetlen csak: és az a halál!

Tovább őrizve szívünk mélyén, 

minden lélegzetvételünkben,

gyertyalángba lobbant emléküket.
Valaki elment közülünk.

Örökül hagyva ránk emlékképeket.
Itt hagyva egy ki nem hunyó gyertyafényt.
Mert szívünkben és életünkben
Ők a Nap, a Hold és a csillagok, a bolygók,
melyek körülöttünk forognak végtelen időkig.

Forrás ~ Internet

 

Radnóti Miklós ~ Apámhoz az égbe

Apám ott fenn az égbe!
Gondolsz-e néha rám?
Mert én sokszor bámulva a légbe...
Elgondolom, hogy milyen kár...
Hogy ily korán meghaltál... Apám!

Sokszor, ha az élet rögös útjain,
Abba a gyakran emlegetett
Göröngyökbe botlik meg lábam...
Elgondolom, hogy milyen kár...
Hogy nem vagy velem... Apám!

Ha az élet zajgó tengerén -
Irányító, erős kéz kellene...
Hányszor, de hányszor megcsókolnám
A te jóságos, dolgos, de sajnos már holt kezed,
Elgondolnám közben, hogy milyen kár...
Hogy árván hagytál - Apám!

 

Forrás ~ Internet

 

A LEGNEHEZEBB KÉRDÉS

'Legyen meg a Te akaratod!'

Ha elkerülnek a gondok, a bánatok,
Könnyű kimondani ezt a mondatot...
De, ha nehéz órák jönnek, s az öröm ködbe vész?
Ha a szív vérzik s a lélek zokog?
Ha éjszakáknak tűnnek a nappalok,
Akkor nehéz eltördelni ezt a mondatot,
Hogy 'legyen meg a Te akaratod!'

Inkább sikoltanék, Atyám, óh, ezt ne! Ne!
Miért kellett ennek így történnie?
És a szívem keserű lázadásba jut,
Ha érthetetlen előtte az út
Sírva tesz fel kínzó kérdéseket,
Én Istenem! Hát ez a szereteted?

Azután lassan elcsitul, 'bocsáss meg, óh, Atyám!'
Hisz Te szeretsz engem mindig igazán.
A kínban vergődő szívemmel is tudom:
Te vezetsz engem a legjobb úton.
Akaratod ellenemre is véghez viheted,
Szívem mégsem lesz ettől csöndesebb...

Taníts meg hát Hozzád méltón imádkozni,
Hogy ne csak szájjal, de szívemből is tudhassam mondani,
'Legyen meg a Te akaratod,

Ahogy Te akarod, mégse úgy, ahogy én,
Mert a békesség csak így lesz az enyém.'

Lehet az út tövises, meredek,
Amerre Te vezetsz, arra én bátran mehetek.
Mindennapi kérésem így csupán egy marad:
Add, hogy csupán Téged kívánhassalak.
Legyen minden úgy, ahogy Te akarod,
Ha az éj temet, ha a Nap nevet.

Fogd meg hát a kezem,
Fogadd el újra a szívem.
Ha az utam célját el is takarod,
Hiszek Benned!
Legyen mindig meg a Te akaratod!

Túrmezei Erzsébet

VIDEÓ

https://www.youtube.com/watch?v=-nKfbw5aiF4

Forrás ~ Internet

 

Megfontolandó gondolatok az életünkhöz

 

'Ha minden ember kősziklaként tudna állni, az idő és az események folyásában, s nem elé menne a történéseknek, ha megvárná azt, hogy a történések őhozzá érkezzenek, és bölcs gránitsziklaként tekintené, hogy mellette a történések hogyan múlnak el. Mert mindaddig, amíg az emberek elémennek az eseményeknek, balgán azt hiszik, hogy ők irányítják az események folyását. Csak a bölcs képes megérteni, hogy nem kell elémenni semminek, mert minden, amit ő akar, az majd eljön őhozzá, tudván, tudva, hogy az idő nem számít, mert ideje pontosan annyi van, mint amennyi szükségeltetik. Se egy perccel több, se egy perccel kevesebb. Ha ezt minden ember megértené, nem lenne annyi lelki beteg és a fizikai testet is tönkretevő egyéb más betegség.'

​Forrás ~ Internet​

DÉDUNOKÁM SZÜLETÉSNAPJÁN

Aranyosi Ervin ~ Ha egy gyermeket ölelsz

Ha gyermeket ölelsz, kuporodj le hozzá,
guggolj le, hajolj le, légy egy magas vele!
Tedd a pillanatot, így csodálatossá,
szíved szeretetét csepegtesd bele!

Vagy, ha jobbnak látod, emeld fel magadhoz,
mutasd: - könnyű szállni, ha a vágy repít!
Lelkesebb az élet, ha közel ér a naphoz,
a lélek a fényből új erőt merít!

Öleld apró testét, érintsd meg a lelkét,
hadd tudja: - a világ örömteli hely!
Hadd lásson virágot, könnyű szárnyú lepkét,
s ne korlátozd lényét, csak hagyd és figyelj!

Figyeld, ahogy lelke megnyílik, elárad,
magával ragadja száz apró csoda.
Lelkesedni lelke, soha el nem fárad,
s csillagokba vágyna, eljutni oda!

Hagyd csak kiáradni, s engedd visszatérni,
érezze, az élet örök lüktetés!
Hadd tudja, a létben nincsen mitől félni,
s ha visszatér hozzád, várja ölelés!

Forrás ~ Internet

 

  AZ ÉLET ISKOLÁJA

Kapsz egy testet. Akár tetszik, akár nem, földi léted egész
tartamára ez a tiéd.

Leckékben részesülsz. Teljes óraszámban látogatod az Élet
nevű szabadegyetemet, ahol mindennap módod nyílik arra,
hogy valami újat tanulj.

Nincsenek hibák, csak leckék. A fejlődés próba-szerencse
folyamat, azaz kísérletezés. A 'sikertelen' kísérletek éppúgy a
folyamat részét képezik, mint az 'eredményesek'.

A leckék addig ismétlődnek, amíg azokat meg nem tanulod.
Ugyanaz a lecke a legkülönbözőbb formákban kerül eléd,
amíg meg nem érted a tanulságot.

A tanulás sosem ér véget. Minden életszakasznak megvannak
a maga leckéi, amelyek várnak rád.

A 'majd' nem jobb, mint a 'most'. Mire eljutsz 'oda', az
'amott' még vonzóbbnak tetszik majd.

Mások csupán a te tükörképeid. Semmit sem szerethetsz
vagy gyűlölhetsz valaki másban, ami ne azt tükrözné vissza,
amit magadban szeretsz vagy gyűlölsz.

Rajtad áll, hogy milyenné teszed az életed. Rendelkezésedre
áll minden eszköz és erőforrás. Tőled függ, használod-e őket.
Tiéd a választás joga.

Minden válasz benned rejlik. Az élet kérdéseire magadban
lelhetsz feleletet. Nincs más dolgod, mint figyelni és bízni.

Amikor megszületsz, mindezt elfelejted.

Forrás ~ Internet

 Dsida Jenő ~ Kívánságom - lelked maradjon hófehér

A jó Isten tán nékem is meghallja
Egek felé kiáltó hangomat,
Midőn Teérted fordulok Hozzája…
Hiszen nem kérek Tőle én sokat:
Kérésem csupán egy rövidke mondat
 És minden, minden belefér:
Az élet szürke, csapkodó sarában
Lelked maradjon mindig hófehér!

Ha járva-kelve hallom a világot,
Hazugság minden második szava,
A szívem fáj és vágy ébred fel bennem,
 Hogy fülem inkább mintsem hallana,
 Egy oly világon vágynék akkor élni,
Mely mindig-mindig igazat beszél:
 E csúnya, piszkos, e hazug világban,
 Lelked maradjon mindig hófehér!

Ha ketten, hárman néha összejönnek,
 Miről is folyhat köztük a szó-beszéd?
Egy másik ember lesz az áldozatjuk,
 Kínozzák, szúrják, gyilkolják szegényt.
 Midőn ezt hallod, fuss, szaladj el onnan,
 A szó mielőtt még lelkedhez ér:-
Rágalmat szóró, pletykázó világban,
 Lelked maradjon mindig hófehér!

Forrás ~ Internet

 Agnes Beguin ~ Figyelj és hallgass meg

Ha arra kérlek, hogy hallgass meg
és Te tanácsot adsz nem teljesíted kérésemet.
Ha arra kérlek, hogy hallgasd meg érzéseimet
és Te elmagyarázod miért rossz, hogy így érzek,
akkor rám tiportál.

Ha arra kérlek, hogy hallgass meg
és te úgy érzed, hogy valamit tenned kell,
hogy a problémám megoldódjon,
bocsáss meg, de úgy érzem, hogy süket vagy.
Nem kértem mást, csak hogy figyelj rám
és hallgass meg.

Nem kértem, hogy tanácsolj, sem hogy tegyél,
nem kértem mást, csak hogy hallgass meg.
Nem vagyok tehetetlen, csak gyönge és elesett.

Amikor teszel valamit helyettem amit nekem kell megtennem,
csak megerősíted a félelmemet és gyöngeségemet.
De ha elfogadod, hogy úgy érzek, ahogy érzek
még ha ez az érzés számomra érthetetlen is,
lehetővé teszed, hogy megvizsgáljam
és értelmet adjak az érthetetlennek.

Ha ez megtörténik a válasz világossá válik
és tanácsra nincs szükség.
Talán azért használ sok embernek az imádság
mert Isten nem ad tanácsot, sem megoldást,
figyel és meghallgat, a többit ránk bízza.
Tehát Te is, kérlek figyelj rám és hallgass meg.

Ha szólni akarsz, várj egy ideig
és akkor már én is tudok Rád figyelni.

 

Forrás ~ Internet

'Megtettem mindent, amit megtehettem?'

Ennyi az ember erkölcsi kötelessége. Ne hagyjon maradékokat, ne kövesse el a 'jóra való restség' vétkét. A 'Mi lett volna ha...?' gyötrő kérdése akkor kínozza az embert, ha érzi a kihagyott lehetőségeket, mindazt, amit elmulasztott, hogy dolgait rendbe tegye, a világgal, az emberekkel, önmagával. Ha nincsenek maradékok, önvád sincsen. Egy embertől sem követelhető több, mint amennyit adni, tenni tud.
 

Dsida Jenő fiatalon meghalt költő önmagának írt sírfelirata olvasható a házsongárdi temető egyik sírkövén:

'Megtettem mindent, amit megtehetem,
kinek tartoztam, megfizettem.
Elengedem mindenki tartozását
felejtsd el arcom romló földi mását.'

 

Popper Péter

 

Forrás ~ Internet

Hamvas Béla ~ Oszd meg, amid van!

A legenda beszéli, hogy négy bölcs addig imádkozott, amíg elérte, amit kívánt: a mennyországba léphetett az üdvözültek közé.

Teljes napot tölthettek itt a boldogok között, napkeltétől napnyugtáig élhettek elíziumi életet.

- Az első bölcs az élményt nem bírta el, és belehalt;
- A második elméjében megzavarodott;
- A harmadik az élményt magába zárta, őrizte élete végéig, s a megszerzett boldogságot magának tartotta meg.
- Csak a negyedik bölcs távozott egészségesen és épen, mert a látottakat arra használta fel, hogy azon, aki hozzáfordult, segítsen.

A szenvedés köréből mindenki szabadon kiléphet, ahogy tud,
és a boldogságot elérheti. De azoknak, akik az üdvözültek világát megismerik, negyedrésze a nagy élményt nem tudja elviselni és belepusztul. Minden nap látni olyan embert, aki a mennyország kapujában összeesett és meghalt.

A másik negyedrész megkótyagosodik. Ilyen fanatikus bolondot is látni eleget.

A harmadik negyed rész a boldogságot magába zárja, és önmagának tartja meg, és nem ad belőle másnak...

A boldogságot csak a negyedik bölcs bírta el. Mert a gazdagságot, örömet, tehetséget meg szabad szerezni, de jaj annak, aki hozzá nem elég erős.

Egy része belehal, egy része eszét veszti, egy része a kincset magába ássa, és senkinek sem ad belőle. Az elíziumi kertek fénye benne sötétséggé változik.

A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja.
A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle...
Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, oszd meg.

Az egész világ a tiéd. Szabad vagy a kövektől az éterig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj neked, ha magadnak tartod. Amiből másnak nem adsz, legyen az arany, iszappá válik; legyen szent fény, átokká válik; legyen gyönyör, halállá válik...

Forrás ~ Internet

 

 Weöres Sándor ~ Ifjak és vének szépsége

Az ifjú arc, váltakozó vidám
és szomorú tündéreivel:
mozgalmas, szikrázó,
örvénylő, csábító szépség.

Az öreg arc, szilárd formáival,
a ráncok egyenletes
 hálózatával: nem csábító,
önmagában-való, fenséges,
nyugodt szépség.

A mai embert az érzékiség rángatja,
csak a csábító-szépet ismeri
s az öreg arc hatalmas szépségéhez
kevésnek van szeme.

S többnyire el is rútítják ifjú arcukat,
nemiségük plakátját formálják belőle;
s elrútítják öreg arcukat is,
mert a fiatalság nyomorúságos
 roncsát őrizgetik rajta.

Forrás ~ Internet

ÉDESAPÁM EMLÉKÉRE

 Egyszerű ember volt apám
És nem hagyott semmit se rám,
Se pénzt, se nevet, se tanácsot,
Legyen emléke mindig áldott.

Halk, szűkszavú volt és szerény,
A bánat fátyla volt sokszor a szemén.
Sokat bántották.
De sohasem panaszkodott,
Férfi volt, bátor, bölcs, nyugodt.

 OTT PIHENSZ

Ott pihensz, ahol már nem fáj semmi,
S nyugalmadat nem zavarja senki.
Életed elszállt, mint a virágillat,
De emléked ragyog, mint a fényes csillag.

Lelked, mint a fehér galamb, csendesen messzire szállt.
Hiába keresünk, könnyes szemünk már többé nem talál.
De tudjuk, hogy a csillagok közt a legfényesebb te vagy,
 Utat mutatsz, mert szívünkben örökké itt maradsz.

Forrás ~ Internet

ÉDESAPÁM SÍRJÁNÁL

Állok a sírodnál, merengek,
Fejemben emlékek keringenek.
Míg a sírod rendezgetem,
Apám, könnyem törölgetem.

Sírva gondolok mosolygó arcodra,
Biztonságot adó két erős karodra.
Erős voltál, nem panaszkodtál,
Némán tűrted a kínok-kínját.

Hervadtál, mint vázában a rózsa,
Szívemben nagy űr tátong azóta!
Nem haltál meg, itt vagy velünk,
Napról-napra emlegetünk.

Holtod után is szeretünk,
Nem! El soha sem feledünk.
Hantodon nyílik a szegfű, a rózsa,
Szívünkben nem halványul emléked soha.

Temetőben míg virul a virág,
Szomorúan gondolunk mi Rád.
Számtalanszor kiáltanám,
Kisírt szemekkel: Édesapám!

Forrás ~ Internet

Aranyosi Ervin ~ Kívánok teljes életet

Kívánok neked napsütést,
hogy elfeledd a szürkeséget,
s esőt, hogy jobban megbecsüld
a napot, ami téged éltet.

Kívánok sok-sok boldogságot,
mely gazdagítja szellemed,
és fájdalmat, hogy értékelhesd,
ha apróbb öröm jut neked.

Kívánok olyan gazdagságot,
mi teljesíti vágyaid,
és veszteséget, hogy megbecsülhesd,
amikor van már valamid.

Kívánom azt, tanulj meg élni,
s taníts meg erre másokat,
úgy hagyj nyomot a föld porában,
hogy valóra váltasz álmokat.

S mikor utad végére értél,
jól esik majd, hidd el nekem,
már elmondhatod önmagadról,
hogy: - Teljes volt az életem…

Forrás ~ Internet

Dédunokám születésnapján

Aranyos kis kincsem,
lelkem virágszála,
jókívánságomnak
se szeri, se száma.

Bánat sosem érjen
azt kívánom Néked,
legyél nagyon boldog,
hisz előtted az élet!

Gyönyörű, szép szemed
könnyeket ne lásson!
Csak öröm kísérjen
ezen a világon! 

 

Forrás ~ Internet

 

 

 

ÉDESANYÁMRA EMLÉKEZEM

De szeretnék újra gyermek lenni, s megcsókolni egy kezet.
Az anyámét, ki életében értem oly sokat szenvedett.

Még emlékszem anyám csókjára, mely nagyon régen volt.
Fülemben most is hallom a búcsút, az utolsó szót.

Reszkető kezébe fogta a könnytől nedves arcomat.
Ajkamra százszor reá csókolta, a forró, búcsú-csókokat!

Azóta de sokszor vágytam egy anyai csók után.
Álmomban sokszor láttam, de már hiába álmodom.

Nem tértem vissza hozzá, hogy megöleljen engemet.
Az én Édesanyám!

Forrás ~ Internet

Édesanyám születésnapjára

Határtalan nyugalom ragyogja körbe,
megnyugvást jelentő érzés fog el közelében.
Szeretetünket nyújtjuk néki ma,
velem együtt - az egész családja.

Remegő hangon mondom édesanyám:
mert ím sok - év elrepült már.
Boldogok voltunk az évek alatt,
harcoltál értünk, ha nem is volt szabad.

Sajnos - az élet nem csupán vidámság,
de ha te ott voltál - mindenkit megnyugtattál.
Becéző szavaid fontosak számunkra,
ugyan, mi vissza adhatjuk-e neked valaha.

Ahogy múlnak az évek, hajad színe is változik,
arcodat pedig - fáradság gyötri.
Kezeid is ráncosabbak lettek,
szíved szeretete, még nagyobb lett benned.

Most már miénk a harc, mi vigyázunk rád,
minekünk kell mondanunk, szeretünk édesanyánk.
Hálát is adunk az égnek, hogy még ma is köztünk vagy,
ezért most: fogadd örömmel csókjainkat.

Forrás ~ Internet