Makray János gyógyító képei

A most induló sorozatomban Makrai János ezotérikus festő munkássága előtt szeretnék tisztelegni.

A művésszel egy kiállításon volt szerencsém találkozni.

Képei hatalmas erőt,energiát sugároznak,nevezhetjük gyógyító energiának is.

A képek színei,formái tudatos szemlélése képes gyógyító energiát sugározni.

Így a képekkel való kapcsolatba kerülés gyógyító hatással bír energia rendszerünkre.

Így kapcsolódik össze az eddig bemutatott témák ismeretanyaga a most bemutatott képekkel

Hogy képesek legyünk tudatosan szemlélni,befogadni a képek energiáit.

Kedvenc képem bemutatásával kezdeném, a kép címe:

Lélektől - lélekig

A képen a két teremtő elv a férfi és női energiák láthatók,melyek folyamatos kapcsolódásban,folyamatos változásban,egymásba való átmenésben láthatók.

Így a bennünk lévő férfias és nőies energiák szemlélhetők,valamint a kapcsolataink energetikai kapcsolódását mutatja be.

Fogadják szeretettel és töltekezzenek energiával a képek segítségével meditációban!

 Fehér

• A Fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség jelképe.
• Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi.
• Az égi istenek állatainak színe, így pl. Zeusz, mint fehér hattyú; a Buddha születését jelző álom elefántja; a Szentlélek galambja.
• A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket.
• A hinduizmus Kozmikus Tojásának színe, amely az állandóság és örökkévalóság megvalósulása.
• Kínában a gyász színe. A fehér tigris az őszre, az érett életkorra utal, maszkokon pedig a ravaszságot jelzi.
• A fehér virág a gyermekáldást jelenti.
• Ártatlanság értelemben jelenik meg Athénban, ahol az Areioszpagosz bírái fehér kövekkel szavaztak a vádlott felmentése mellett.
• A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe.
• A fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett.
• A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója

 

Lila

A spektrum színei között a lila a legrövidebb, ugyanakkor a lilának van a legnagyobb energiája. A természetben a lila szín megtalálható az ibolya virágban, aminek az olaját ma is használják italok és édességek ízesítésére, valamint parfümök illatanyagaként. A középkorban ebből az olajból készítették az altató orvosságot. A lila színhez kapcsolódó gyógyító minőségek a fizikai és spirituális megerősödés. A lila szín gyulladásgátló, lelkileg megnyugtató, memóriajavító, magas vérnyomás, álmatlanság, gyulladásos folyamatokban segít. 

Kék

A kék a spektrum hideg végénél található. A természetben birodalmában ez a szín a végtelen ég színe. Az ég azért kék, mert a nap fénye a kékkel megegyező hullámhosszú légköri részecskéket szétszórja, és ezáltal kék fény tükröződik minden irányba. Érzelmileg a kéket a szomorúsággal és a depresszióval hozzák kapcsolatba ("I feel blue"). Mindazonáltal a kék a béke és nyugalom érzetét kelti, ezért nagyon jól illik meditációs terembe, vagy olyan helyiségbe, ahol relaxálnak. A vörössel ellentétben a kék a tágasság színe, használatával a kis terek nagyobbnak tűnnek. E tulajdonsága miatt jótékony hatással van az asztmára. További betegségek, amelyre gyógyhatással van: gyerekbetegségek, fogzás, zúzódások, hangproblémák, torok- és gégegyulladások, idegfájdalmak, álmatlanság,fejfájás, magas vérnyomás, stressz, légcső- és hólyaghurut, isiász, betegségekben. 

 

 

Zöld

A zöld szín a spektrum közepén található, és - talán ebből fakadóan is - a harmónia, az egyensúlyi állapot hozható kapcsolatba vele. A természetben ez az élet színe, ezért teltségérzetet ad, megnyugtatja a vért, és élénkíti az idegeket. Szemet nyugtató hatása onnan eredeztető, hogy a szem szinte pontosan a retinára fókuszálja a zöld fényt. Az egyensúly színeként nyugalmi állapotba segíti mind a tudatot, mind az érzelmeket, és jótékony hatású egyes szívproblémákra is. A zöld szín a szív, tüdő betegségeiben egyaránt kedvező. Serkenti a nyirokmirigyeket (csecsemőmirigyre is hatásos), fokozza az izom- és szövetgyarapodást, viszont akadályozza a túlburjánzó sejtnövekedést, ezért daganatos betegségekben különösen kedvező. Elősegíti a vér- és keringési rendszer működését. Fertőtlenítő hatása is van (műtőben is ezt a színt használják). Kimerültség ellen is jó hatású. 

 

 

 

 

 

Sárga

A nap színe és napjellegű természete révén meleget és lelkesedést sugároz. A sárga élénkíti az idegrendszert. Áramlása egyszerre stimuláló és inspiráló, ezáltal jó hatással van a bőrproblémákra, valamint a reumára és az izületi gyulladásra. Használható a csontritkulásban vagy kalcium-elégtelenségben szenvedők gyógyítására, mivel megkönnyíti a test kalcium-feldolgozását. Mivel serkenti az agyi és mentális funkciókat, hatásos a gyomor - máj, epehólyag, hasnyálmirigy, lép betegségek kezelésében. Ilyenek az emésztési zavarok, puffadás, rekeszizomsérv, hányinger, gyomornyálkahártya gyulladása, cukorbaj, klimaxos folyás, idült reuma, izületi gyulladások, étvágytalanság, idegrendszeri betegségek (fóbiák). 

Narancssárga

A narancssárga a vörös mellett helyezkedik el a színspektrumon. Meleg szín, de hiányzik belőle a vörösből áramló hő. Ehhez a színhez is kapcsolódik a szexualitás és a termékenység, akárcsak a vöröshöz. A narancssárga az öröm színe, és elég erővel rendelkezik ahhoz, hogy szabadságra és mozgásra ösztönözzön bennünket. Általános frissítőként működik, olyan változást idéz elő biokémiai felépítésünkben, amely elűzi a depressziót. Enyhülést hozhat a komoly reumában szenvedőknek azáltal, hogy segít felszakítani a csontrendszerre lerakódott rétegeket. Görcsoldó hatású, sikeresen enyhíti az izom feszültségeit és görcseit; és ha a lépet kezeljük vele, fokozza az életerőt. A narancssárga színt alkalmazhatjuk - műtét előtti és utáni állapotokban, pajzsmirigy- és egyéb hormonzavarokban, izommerevedési zavarokban, bőrbetegségekben, kozmetikában, emésztési zavarokban. 

 

 

Vörös

A vörös az elektromágneses spektrumban az infravörös mellett helyezkedik, ezért a melegséggel kapcsoljuk össze. Hatása izgató és stimuláló, ezért éttermekben azért használják, hogy élénkítsék a jó hangulatot és növeljék az étvágyat. A vörös fény hatására gyorsabban ver a szívünk és intenzívebb lesz a vérkeringés. Ez utóbbi miatt alkalmas a vírusos vagy bakteriális fertőzések gyógyítására is. A vörös szín ideális a vashiány és a vérszegénység kezelésére, minthogy a vörös vérsejtek elnyelik a vasat, a só pedig a vese és bőr révén távozik a szervezetből. Ha vörös fénnyel világítunk meg egy elfertőzött sebet, azzal gyorsítjuk a terület vérellátását és a fehér vérsejtek gyorsabban tudnak hadrendbe állni. Mivel a vörös szín gyorsítja a vérkeringést, nem ajánlatos az olyan emberek kezelésére, akik magas vérnyomásban szenvednek, szívproblémájuk van, asztmásak vagy epilepsziásak. A vörös fényt leginkább a nem elég aktív testműködések élénkítésére alkalmazhatjuk: renyhe bélműködés, legyengült izomzat, lassú vérkeringés, vérszegénység, impotencia, fagyás, izomgörcs, lábujjak vérellátási zavara, energia vagy hőhiány, fájdalmas menstruáció, terméketlenség, székrekedés betegségekben. 

 

 

Ősi gyógymód a színekkel

Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy anno az egyiptomiak pazarul díszített templomaikban gyógyító termeket építettek. Ide olyan különleges ügyességgel csalogatták be a fényt, hogy az színspektrumra bomlott. A betegnek először e színáradaton kellett keresztül haladnia, ahol megállapították, hogy nyavalyája milyen színnel orvosolható, majd a szükséges szín sugárzó gyógykezelésében részesült.

A görög Heliopolisz város is az ilyen gyógyító templomairól vált messze földön híressé. A hellén kultúrában helioterápiának, azaz napfénykezelésnek nevezték azt a módszert, amikor a színek mellett a napfény gyógyerejét is kihasználták. Az egyiptomi templomokhoz hasonlóan az ittenieket is úgy építették, hogy napfény a spektrum színeire törjön.

A hagyományos indiai terápia, az ajurvédikus (az élet ismerete) gyógyítás során mind a mai napig használnak ásványokat és drágaköveket, melyeket a hét kozmikus sugár koncentrációjának tartanak. E drágakövek mindegyike egy-egy kozmikus szín megtestesítője, ami nem jelenti mindig a külső színüket. A kövek "lényege", valódi kozmikus színe prizmán keresztül látszik igazán. Így az ónix az ultraviola fény megfelelője, a macskaszem az infavörösé, a rubint a vörösé, az igazgyöngy a narancssárgáé, a korall a sárgáé, a smaragd a zöldé, a topáz a kéké, a gyémánt az indigókéké, a zafír pedig a lila fényé.

A klasszikus kínai gyógyászat három legendás császár munkáin alapszik. Az első Fu Hs, aki megrajzolta a yin és a yang vonalát. A második a Vörös császár, She Nung, aki megírta az első orvosi könyvet, végül a harmadik a Sárga császár, Yi Hsiung, a nagy gyógyászati kézikönyv megalkotója. Ez utóbbi, Az orvoslás szabályai öt különböző gyógymódot különböztet meg: a lélek gyógyítása, a test táplálása, gyógyszerek használata, az egész test kezelése, valamint akupunktúra és égetés. A színeket gyógynövények, ásványok és balzsamok formájában alkalmazták.

A kereszténység első évszázadaiban elítélték és pogánynak bélyegezték a színekkel, ráolvasásokkal, kuruzslással történő gyógyászati technikákat. Habár a korai keresztények szándéka a sokistenhit "betiltása", a bálványimádás megszüntetése volt, az istenekkel együtt az ősi tudás, a holisztikus gyógyászat nagy része is elveszett.

A napfénnyel való kezelés módszere csak a tizenkilencedik század közepén tért vissza a közgondolkodásba, Jakob Lorber, A napfény gyógyító ereje című könyvének köszönhetően. Az 1851-ben megjelent kötetben többek között olyan gyógyító szerről (színről) is ír, mint a bárány vérének szolarizálásakor kapott vörösesbarna por, amely kitűnő gyógyszer a tüdő betegségeinek kezelésére. A könyv végén leírja, hogyan készítsünk napfénytinktúrát, valamint beszámol arról, miként lehet a rosszindulatú daganat ellen napfénykezeléssel felvenni a harcot.

A napfényterápia másik úttörője, a dán Niels Ryberg Finsen volt az, aki először dolgozta ki tudományosan a fényterápiát. Gyógyításai során mesterséges fényt használt, főként szénívet. A színterápiát eredményesen alkalmazta bőrtuberkolózis (lupus vulgaris) kezelésére. Észrevette, hogy ez az állapot télen jelentősen romlik, és ezt összefüggésbe hozta a napfénnyel. 1903-ban Nobel-díjat kapott e területen végzett munkája, és számos páciense csodával határos felgyógyulása eredményeképpen, s azóta a "fotobiológia atyjaként" vált közismertté.

A huszadik század elején Rudolf Steiner is a színek vizsgálatába kezdett. Az okkultista, filozófus, tanár és vallási vezető Steiner azt tartotta, hogy a szín egy létező entitás, és hogy minden színnek speciális spirituális jelentősége van. Megjósolta, hogy a husznegyedik század orvostudományában a színek rendkívül fontos szerepet fognak játszani. 

 Színterápia

Egy újabb sorozattal szeretném megörvendeztetni a kedves Látogatóimat.

A rezgésterápiák,illetve a természetterápiák fontos eszköze,lehetősége a színterápia.

Eddig is sokat fogalkoztam ezzel a témával,hiszen az "Életünk színei" oldalon is sok információt osztottam meg ebben a témában.

A színek körülvesznek bennünket,hatnak ránk.

Ezek a hatások lehetnek gyógyító,lélekemelő energiák,de sajnos lehetnek lehangolóak is.

A sorozatom célja,hogy tudatosan próbáljuk használni a színeket egészségünk érdekében,illetve a pozitív lelki töltődés érdekében.

 

 A természet színterápiája

A természet nem csak a legnagyobb tanító mesterünk,hanem a legnagyobb gyógyítónk is. 

Színeivel,illataival és egyéb rezgéseivel képesek megnövelni energia szintünket.

Így a természetben való létezésünk is képes gyógyítani testünket és lelkünket egyaránt.

De a színek tudatos felvétele a "színnézés" kapcsán is képesek vagyunk tudatosan a megfelelő szín nézésével felvenni a számunkra hiányzó energiákat.

Színpszihológia

 Egy svájci pszihológus,Lüchser volt az,aki leírta,hogy a színek fontos módon leképezik lelki állapotunkat.

Azok a színek jelentése,amelyek tulajdonsága rendben van bennünk,azt válasszuk ki szívesen.

Amit nem választanánk,azzal van igazániból problémánk.

Tehát amikor a színekről olvasunk,gondoljunk erre az analógiára is.

Fogadják szeretettel! Olvassák szeretettel!

 Az ünnep szimbólumai

Tojás

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig.

A lányok húsvét vasárnapján festették meg a tojásokat, melyet másnap a locsolók kaptak. A tojásokat először megtisztították, majd csalánnal, diólevéllel, vagy meggy levével színezték.

Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat. Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott.

A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.

Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.

Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott." Voltak azonban különleges felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek.

A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották. Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt. Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.

A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.

A hímes tojás készítés

Viaszolás
A hozzá szükséges kellékek a viasz és az íróka.
Előbbit méhészeti szaküzletben lehet beszerezni, míg az írókát házilag is könnyű elkészíteni. Ehhez egy egyenes faág tetejét hasítsuk be 2 centiméterre. Vékony műanyagból, (pl. gyógyszeres dobozból kivágunk egy 2-4 cm-es téglalapot, és egy tű segítségével tölcsér formájúvá tekerjük. A tűt eltávolítjuk, és a tölcsért cérnával szorítsuk a félbevágott ág közé. A tölcséren kicsepegő forró viasszal kezdődhet a tojásírás. Végül mártsuk festékbe a tojásokat, és száradás után olvasszuk le a viaszt.

Berzselés
A növényi rátétes tojásfestés kelléke egy 10-15 cm hosszú nejlonharisnya darab, néhány kisebb méretű levél (pl. petrezselyem), vörös-, illetve lilahagyma héját sóval és ecettel fűszerezve főzzük ki. Simítsuk a levelet a tojásra, tegyük a harisnyába, majd szorosan kössük át és mártsuk a festékbe. Száradás után bontsuk ki a harisnyát, és távolítsuk el róla a levelet. Kevés olajjal bedörzsölve a tojás szép fényt kap.

Karcolás
A népi elnevezéssel kaparásnak, vagy vakarásnak mondott eljáráshoz festékből és késpengéből házilag készített karcoló szerszámmal lehet belekarcolni a különböző motívumokat.

Sokszínű tojások
A tojásokra több színt fel lehet vinni egymás után, leginkább a karcolás előtt. Ehhez persze több türelem szükséges. Az eltérő színekre tervezett területeket egyenként kell viasszal bevonni. Minden egyes mártás előtt arról a részről kell lekaparni a viaszt, amelyet be akarunk festeni. Szépen mutat egymás mellett a sárga, a bordó és a piros.

 Húsvét szimbolikus állatai

Bárány  

Az áldozati bárányokról már mindannyian hallhattunk. A bárány húsvét idején Krisztus áldozatát szimbolizálja. Korábban jellegzetes húsvéti étel volt, ma már a legtöbb helyen sonkát készítenek helyette.
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
 

Nyúl  

A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta.

De miért is a nyúl hozza az ajándékot? E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.
Nem sokkal később már hazánkban is a nyúl tojta a húsvéti tojást.

 

Kiscsibe 
 

A csibe érthetően a születés, feltámadás szimbóluma, hiszen régen nagy esemény volt, ha egy csibe született- előbújt a tojásból.
Napjainkban, amikor a "tojásgyárak" keltetőgépei vették át a tyúkok feladatát, sok-sok városi gyerek számára ritka élmény lehet egy kiscsibe hagyományos kikelése a tojásból. Az új élet, a megújulás jelképét őrzi a tojásból kibújó húsvéti csibe, melyet képeslapokon díszítő elemként láthatunk mostanság. Gyakran kosárban ülve - hiszen a kotlós tyúk kosáron ülve költött -, s nemegyszer több tojással körülvéve. Ezek utalhatnak a még ki nem kelt "tojástestvérekre", vagy csak mint további húsvéti jelképek vannak jelen. Gyakori a levelezőlapokon a tojásra festett madár, nagyobb csirke is vagy a kotlóst és csibéit együtt ábrázoló életkép. Tehát a kiscsibe a tojással együtt a megújulás jelképe. 

Húsvét szimbolikus virágai 

Jácint

 

A legelső tavaszi virágok egyike. Elsősorban finom, tavaszi aromája miatt örvend nagy népszerűségnek vágott és cserepes növény formában egyaránt. Ha a cserepes jácinthoz újszerű vázát, porcelántálat vagy üvegpoharat választunk, a növény megjelenése modernné válik. A cserepekből kikandikáló gyökérzet újdonsült trendje a jácintkompozícióknak.
Húsvétkor ma már nem csak a fehér divatos, próbáljuk ki a jácintot rózsaszín, lila színekben egyaránt!

Tulipán

A tulipán a nőiesség jelképe, tölcséres kelyhe az élet nedvét tartalmazza, és ezáltal gyakran utal a női termékenységre, így vált a húsvét alapvető virágainak egyikévé. Alakja miatt a fehér tulipánt a keresztény szimbolizmus a húsvéthoz ugyancsak kapcsolódó liliommal azonosítja, így a tisztaságra és a szűziességre utal. Húsvétkor kedvelt a rózsaszín és a sárga tulipán is, amelyek vidámságot sugároznak.

Nárcisz

 

Angol nyelvterületen a kellemes illatú nárciszt "Húsvét-virágnak" is nevezik, ami jelzi a virág szoros kapcsolatát ezzel az ünneppel. Sárga színváltozata a legismertebb, de a virág ma már létezik fehér és több színvariációban is. A nárcisz remekül mutat más virágokkal, ezért rendezzünk laza csokorba néhányat a tavaszhírnökökből, nárciszból, fréziából, tulipánból!

Frézia

Ugyancsak tavaszi illatbajnok az édeskés aromájú frézia, amely egyszerű és telt virággal is kapható. Az előbbi porzója is jól látható, míg az utóbbi porzója a keresztezés során virágszirommá alakult. Kerekded bimbói tökéletesen mutatnak a legmodernebb enteriőrökben is, és remekül kísérik a húsvét egyik fő szimbólumának, a tojásnak a formáját.

Barka

A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.
A mi éghajlati viszonyaink között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján. A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megőrzik, például valamelyik kép háta mögé beszúrva. Eresz alá tűzve villámcsapástól őrizte a házat, egyébként különböző betegségek alkalmával is használták, gyógyító erőt tulajdonítva neki.
Napjainkban a barka szívesen alkalmazott tavaszi lakásdísz, így azok is díszítik vele otthonukat – mint a tavasz hírnökével –, akik a barka szentelmény voltát figyelmen kívül hagyják. A barkaágnak – vagy bármely, kirügyezett, kevéssé levelező ágnak – további szerep is adódik a húsvéti jelképek világában. Például kifújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel. Ez a – főleg német földön honos – szokás mostanában terjed el hazánkban. Az Amerikai Egyesült Államokban is a német bevándorlók terjesztették el az Egg-tree-t, a tojásfát, amely valóban olyan látványt nyújt, mintha tojásokat termő fa volna.

Honnan ered Húsvét ünnepe?

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, ennek következtében két egymást követő évben különböző napokra eshetnek. Ennek köszönhetően sok ideig vita tárgyát képezte az ünnep helyes időpontjának meghatározása, és a mai napig léteznek is eltérések. A nyugati keresztény vallás húsvét időpontját a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapra tűzte ki, azonban a keleti keresztény vallás kissé más módon számol. Ennek köszönhetően a legtöbb esetben a húsvétot más napokon ünneplik a katolikusok és az ortodoxok.

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más eredetre tekint vissza. A magyar „húsvét” szó az azt megelőző időszak, a nagyböjt lezárulását jelzi és ezen a napon szabad először húst enni. Ezt a 40 napos böjtöt Jézus sivatagban töltött időszakára emlékezve tartják meg a hívő emberek.

A húsvét héber neve pészah, vagyis az elkerülés ünnepe. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót, vagyis az elsőszülöttek halálát nem kellett elszenvedniük, mivel házaikat egy bárány vérével jelölték meg, ezért elhagyhatták Egyiptom területét. A pészah első napján az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a Vörös tengeren való átkelésre emlékeznek meg.

A keresztény vallás hívei húsvétkor Jézus Krisztus feltámadását ünneplik. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep, ezáltal a legjelentősebb is az egyházi ünnepek közül.

A húsvéti időszak egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is. Ennek tiszteletére már az ókorban is hatalmas, több napig tartó ünnepségeket tartottak.

Nagyhét, húsvétvasárnap és húsvéthétfő

A nagyhét a nagyböjt utolsó hete, amelyik virágvasárnaptól nagyszombatig tart és több jeles napot foglal magába.

Virágvasárnapon (a húsvétot megelőző vasárnap) Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünneplik, nagycsütörtök az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi, nagypénteken Pilátus ítéletére és Krisztus keresztre feszítésre emlékeznek meg. Nagyszombat este körmeneteket tartanak Jézus feltámadásának tiszteletére, a tűzszentelés és keresztvíz-szentelés is szokás ezen a napon.

Húsvétvasárnap délelőtt világszerte szentmiséket és istentiszteleteket tartanak. Az ételszentelés hagyománya is ehhez a naphoz kötődik. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét, a tojás pedig az újjászületést jelképezi. A húsvéti tojás ajándékozása több országban országban ezen a napon történik.

Húsvéthétfőn számos népszokás és hagyomány él, ezek közül legelterjedtebb a locsolkodás és a piros, hímes tojások ajándékozása. A tojásfestés szokása és a tojások különféle díszítése az egész világon elterjedt.

Köszönöm minden kedves Látogatónak és minden kedves érdeklődőnek,hogy a Mandala sorozatomat figyelemmel kísérte.

A Mandalák világával ismerkedhettünk a gyógyító Mandalák kapcsán, a Mandala és a csakrák kapcsolatával,majd végül a Mandalák és a zodiákus,azaz a személyes mandalák kapcsán.

Így lehetőségünk volt megtapasztalni,hogy a Mandalák,mint energia ábrák képesek voltak gyógyítani,energetizálni,illetve személyes,belső világunkkal kapcsolatot teremteni.

Ezzel a csodálatos energia Mandalával búcsúznék a Mandaláktól és remélem a sorozat segítségükre lehetett a tavaszba segíteni energia rendszerünket.

Egyben köszönök mindenkit az Élet ünnepén,áldott szép Húsvétot kívánva szeretettel!

Halak Mandala 

A hal a termékenység, a bőség, a bölcsesség, a közöny, és a szexuális közömbösség szimbóluma. A görög mitológiában Héliosz Napisten naphajón járja végig útját a föld felett, az alsó világban pedig egy halon, amely a Napisten hátas állata. Egy másik történet szerint Aphrodité és Erosz egy halandóval, Tithónosszal harcoltak, akinek különös végzetet szánt a sors. Szerelme, a Hajnal istennője halhatatlanságot kért számára Zeusztól, de elfelejtett örök ifjúságot is kérni, ezért Tithónosz öregebb volt az országútnál. Amikor Aphroditét és Eroszt üldözte, azok a tengerbe ugrottak, ahol hallá változtak. A Halak képviselője maga Zeusz.

A Halaknál még meg kell említeni a görög mitológián kívül számos hiedelmet. A burján felfogás szerint a világtengerben úszkáló hal hordja hátán a Földet. Hirtelen mozdulata okozza a földrengést. A mezopotámiai és egyiptomi gondolkodásban termékenység-jelkép, kifejezve a folyók éltető erejét. A templomokhoz szent halastavak is tartoztak.

A zsidó keresztény kultúrkörben is számtalan hal-jelképpel találkozunk. Kezdve Jónás csodálatos szabadulásával a cethal gyomrából, majd folytatva a sort az újszövetségi csodálatos halfogással, a halász Szent Péterrel a lelkek halászával, ötezer ember táplálása két hallal és öt kenyérrel, Jézus tanításával a halászcsónakból. Egyike az első keresztény jelképeknek, magát Krisztust jelentette. A görög "ikhhüsz" szó halat jelent (Ikhthüsz = Jészusz Khrisztosz Theu Hüiosz Szótér, azaz Jézus Krisztus, Isten Fia, a Megváltó).

Az azték mitológia szerint Teszhatlipoka, mert különb akart lenni fivéreinél, Nappá változott. Hamuból formált emberekkel népesítette be a Földet, de a többi isten parancsára víz mosta el valamennyit, s az emberek halakká változtak. Számos olyan hiedelem van, amelyek szerint különböző halak voltak az emberek ősszülői, illetve a halak egyes emberi testrészekből lettek. Több afrikai hagyományban a halott lelke ölt testet a halban. Kínában, Indiában és néhány más régióban a hal az újjászületést jelképezi.

 

A Halak jelleme

 

A Halak vizes, változékony jegy. Érzelmei minden és mindenki irányába megnyilvánulnak. Előszeretettel fordul a vallás és a hit felé, permanens távolodásban a hétköznapoktól; az álom, a fantázia, a virtuális valóság, a mese világában érzi otthon magát. Vizes és változó jellege miatt szenzitív, együtt érző, azonosuló, sodródó, áldozatkész és odaadó. Alkalmazkodása azonban csak látszólagos, mint minden vizes jegy esetén. Ugyan kerüli a konfrontációt, és nehezen mond nemet, de amit nem akar, azt nem végzi el. Ahogy a víz, úgy találja meg ő is a kiskapukat, a réseket, finoman kikerülve az akadályokat. Lassú víz partot mos – ereje a gyengeségében rejlik.

Megfoghatatlanságában, alaktalanságában kell keresnünk problematikus jellemzőit is. Opportunizmusa, zavarossága, talajtalansága, felszínes miszticizmusa, labilitása, struktúrákat feloldó energiái, passzív optimizmusa szinte asztrológiai közhelynek számít. Az irracionális, az álom, az extázis utáni vágya, az evilági hétköznapiságtól való elfordulásával együtt, könnyen fordíthatja a könnyű megoldásokat kereső Halak személyiséget a drogok (tudatmódosító anyagok, idealista közösségek) irányába. Fellépése a bizonytalanság és koncentráló figyelem között mozog. Vonzó benyomást kelt titokzatosságával. Mosolya sokat ígérő, elrejti a fellépése bizonytalanságait. Általában jó színész (komédiás), könnyen belebújik más szerepekbe is. Alkalmazkodó fellépése igazodik a társ elvárásaihoz. Átalakuló képessége átsegítheti őt az élet nehézségein. Kiválóan tudja játszani az elesett, a sajnálatra méltó szerepét. Szerepjátéka az alkalmazkodás. Labilitása nem olyan mértékű, hogy bármit meg lehetne vele tenni. Azonban, ha szeret, akkor nagy áldozatot tud hozni. Megelőlegezi a szeretetét. Képes az első lépésre is a kapcsolat beteljesülése érdekében, de mert tudja magáról, hogy hajlamos feladni énjét – ezért arra nagy érzékenységgel vigyáz.

Forrás: Advaita

 

Vízöntő Mandala

 

Ganümédész a görög mitológiában Trósz trójai király és Kallirhoé nimfa fia. Ganümédész apja nyáját legeltette az Ida-hegy erdős lankáin, amikor Zeusz, elbűvölve rendkívüli szépségétől sas képében elragadta, felvitte az Olümposzra, és megtette égi pohárnoknak. A lakomákon ő töltögette a nektárt az isteneknek. Ganümédészért kárpótlásul az apja megkaphatta Zeusztól a világ legjobb lovait vagy a Héphaisztosz készítette arany szőlővesszőt.

A mítosz egyik változata szerint Ganümédész felkerült az égre az állatöv Vízöntő csillagképének részeként. Egyiptomban a Nílus forrásvidékének istenét tisztelték benne. Babilonban Gula vízistennővel azonosították.

 

A Vízöntő jelleme

 

Szilárd, levegős jegy. Szilárd elvei vannak, ezért szilárdan ki is tart egy tevékenység mellett és törekszik annak befejezésére. Gondolkodásában célratörő, racionális. Ez a megnyilvánulásiban, mint udvariatlanság, szókimondás, kozmetikázatlanság, funkcionalitás jelenik meg. A Szaturnusz és az Uránusz uralma a jegyben megmagyarázza a megközelítések ellentmondásosságát. Itt gyökeredzik a Vízöntő paradoxon. A mindennapival szemben halad, pardont nem ismerve, elvszerűen. Itt keresendő az árnyéka is. Hidegen, az emberi érzelmeket kizárva, fanatikusan járja az útját – ezzel ki is zárja magát abból a közösségből amiért egyébként dolgozik. Egy tökéletes eszmének semmi köze az élethez, az emberekhez. Nehezen megfogható, nagyon változékony fellépés köthető hozzá. Ösztönösen hol így, hol úgy mutatja magát. Nem túlzottan direkt, de azért kotnyeleskedő módon közeledik a másik ember felé. Ügyesen választja meg az első mondatait. Nem hat bölcsnek, de ez nem is nagyon érdekli. Viszont törekszik egy szellemes szólással irányítani a dolgokat. Az ellenkező nem irányában feltűnő érdeklődést mutat. Érzelmeit, sebezhetőségét gondosan elrejti, a mély érzésekkel nem is igazán tud mit kezdeni. A tradíciók nagy szerepet kapnak nála, még ha gyakran csak oly módon, hogy viccelődik rajtuk. Szerepjátéka az extravagáns ember, a világfi. Bizalmaskodik ugyan, de fél, ha a szaván fogják. Tart minden hivatalos meghívástól, de elmegy mindenhová. Ott tudatosan elejt egy poént, hogy aztán gyorsan el is tűnjön. Tudja, hogy az egész világ látta, hogy ő ott volt (teljesítette a kötelességét). Vizsgának sem teszi ki magát szívesen, ha mégis úgy alakul, akkor ügyesen kitér a kellemetlen kérdések elöl. Partnerkapcsolataiban érdekes, a megszokottól eltérő társat keres magának. Olyan embert tehát, aki nem sorolható be a "futottak még" kategóriába. A szellemi nyitottság fontos szempont. Ha valakivel vívni tud (asszó váltások), akkor az megdobogtatja a szívét. Ugyanakkor a kötetlenségnek meg kell maradnia, mert a függetlenségéhez mindenáron ragaszkodik.

Forrás: Advaita 

Bak Mandala

Mitopoétikus szereplése mindenek előtt páratlan szexualitását, kéjvágyát és termékenységét emeli ki. Ezért áll kapcsolatban olyan istenekkel és egyéb mitológiai szereplőkkel, akik e tulajdonságok hordozói, mint például a görög mitológiában Pán. Az ókori görögök úgy tartották, hogy Pán, az erdők és a pásztorok istene, a titánok ellen vezetett harca során azért zuhant egy folyóba, hogy ellenségei elől megmenekülhessen. Más istenekhez hasonlóan ő is hal alakot akart ölteni. Ám túl későn ugrott a vízbe, ezért az alsó fele halfarokká változott, a feje azonban kecskévé. Később Zeusz az égre helyezte. A halfarkú kecskét manapság Bak csillagképnek hívjuk. Az égisz, vagyis a kecskebőr Zeusznak és Athénének az attribútuma. Homérosz szerint az égisz az a pajzs, amelyet Héphaisztosz készített Zeusznak.

A mítosz másik változata, ami Athénének tulajdonítja, az égiszt tüzet okádó szörnynek rajzolja le. Gaia szülte, majd Athéné megölte, s bőréből pedig pajzsot készített magának. Az Akropholiszon minden évben kecskebakot áldoztak Athénénak, bőrét pedig égiszként szobrára borították. A csillagmitológiák szerint a Bak a halálból visszatérő isten jelképe.

Az Ószövetségben a kossal (báránnyal) együtt áldozati állat, ám "tisztátalansága" miatt annak ellentéte. A "bűnbak" szerepét tölti be, aki elviszi Izrael minden bűnét. A kereszténységben is a negatív jelentés a domináns. A bűnösök, a kárhozottak szimbóluma. Az érzékiséget, a bujaságot, az ördögöt jelképezte. 

A Bak jelleme

Földies, kardinális jegy. Jellemző rá a céltudatos cselekvés. Szigorúan, sőt önsanyargató módon éli az életét. Minden kiszámított, minden jól strukturált, és nem ismer pardont. Sem magával szemben, sem másokkal szemben. Aszketikus hajlama legendás. Akárcsak a környezetében, úgy a cselekvéseiben is a száraz célszerű rend uralkodik. A véletlen fogalma nem létezik számára. A Bak az életét mint feladatot veszi magára, amely mögött a személye teljesen háttérbe szorul. A teljesítményein keresztül megismerhető csak – a teljesítést szinte kötelezettségnek érzi; felelősségteljes és nagy feladatokra van szüksége – minél nagyobbak a feladatok, annál nagyobb megelégedettség tölti el, ha megfelel nekik. Távoli célokat tűz maga elé, s azokat következetességgel és kitartóerővel végbe viszi. Kötelességtudata személyes ambícióján túlmutat. Így tiszteletet kiérdemlő személlyé válhat, aki önmagán túllépve sorsszerű feladatok elvégzőjévé alakul. Önmagát nem kímélve alakul az aktuális feladatához. Kötelességtudásban a világ nem tudja követni, ezért az a Bak számára megbízhatatlan, szentimentális, rendetlen, infantilis lesz. Úgy érzi, csak magára számíthat. A lépések évekre előre pontosan kiszámítottak. Alárendeli magát a céljainak, képes kivárni a megfelelő pillanatokat, van időérzéke. Realizmusával, objektivitásával, fegyelmével és felelősségvállalásával a társadalmi elvárásoknak is megpróbál eleget tenni. A fellépése kiváró, csendes, kimért, figyelmes, zárkózott. Mindig nagyon tudatosan van jelen és megfigyel. Szerepjátéka a pókerjátékos. Minden erőfeszítést megtesz azért, hogy szándékait elrejtse. Látszólag spontán, de pontosan tudja, hogy mit akar. Többnyire kitűnő sakkjátékos is, akinél csak húzásonként derül ki, hogy merre halad. Az biztos, hogy az elővigyázatossága, amely időnként túlhajtottan jelentkezik, a szerepjátékának a része, de mélyen belül megvan az a vágy is, hogy sem bánatában, sem örömében ne vezetődjön az emóciói által. Ezért viselkedését nem zavarják meg a hangulatai. A kontroll, az önuralom számára minden – ő szívesen idomítja, fegyelmezi, gyötri, neveli (elsősorban) önmagát. Idősebbnek hat, mint amilyen valójában – ezzel számol is. Fiatalabb korban gyorsan éretté akar válni és korán lemásolja a felnőtt szerepeket. Amíg önmagával elégedett, addig a külvilág visszhangja közömbös számára. Önfegyelme idős korban is tartást ad neki. A partnerkapcsolatról is azt gondolja, hogy csak az ésszerűség bázisán válhat tartóssá. Olyan társat választ magának, aki osztozik nézeteiben. Ez azonban csak védelem a saját vágyaival szemben, ugyanis igazából olyasvalakit szeretne maga körül látni, akiben sok az emóció és bátorsága is van, hogy kiélje azokat.

Forrás: Advaita 

Nyilas Mandala

A görög mitológiában a kentaur a Nyilas csillagzat hagyományos jelképe. A kentaurok félig ember, félig ló testű lények, hegyek és erdős ligetek szilaj, fékezhetetlen természetű lakói. Ixion és egy felhő egyesüléséből születtek. A felhő Zeusz parancsára magára öltötte Héra alakját, akire Ixion szemet vetett. A kentaurok halandó lények, Kheirón (Chiron) kivételével. Chiron istenek és héroszok nevelője (Achilleusz, Actaeon, Iasón, Castor, Polydeukés, Asklépios). Ő a "megsebzett gyógyító" archetípusa, miután Heraklész véletlenül megsebesíti mérgezett nyilával. A fájdalom végül olyan elviselhetetlenné vált, hogy Chiron lemondott halhatatlanságáról. Zeusz jutalmaként ő lett a Nyilas csillagkép az égbolton.

A babiloniak Nergalt a háború nyilas istenét látták benne. Az egyiptomiak királyi íjászként ábrázolták.

 

A Nyilas jelleme

 

Tüzes, változékony jegy. Híres lelkes cselekvőkészségéről és dominancia igényéről. A tudás számára hatalom, ezért az ideák, eszmék irányába fordul. Mitológiai megfelelője a kentaur, melynek ló-alteste képviseli a lendületet, az ösztönös és tüzes energiát, a felfelé nyilazó emberi felsőtest pedig a szellemi irányultságot.

A Nyilas messzire tekint, nagy célokat tűz ki maga elé – sokat vállal. Talán túl sokat, nem könnyű számára felismerni lehetőségeinek a határát. A mérce nem csak önmaga, hanem környezete számára is magas – nehéz megfelelni neki. A Nyilas felnagyít, a hétköznapi realitás túl banális számára.

Távlatokban, nagy, átfogó és általános stratégiákban gondolkodik, így szem elöl téveszti a részleteket. A közvetlenül az orra előtt található, apró és "jelentéktelen" dolgok képviselik számára az élet csapdáit. Éppen a részletekben való gondolkodás gyengeségében, az egyszerű igazságok iránti érzéketlenségben, illetve az olykor túlzásokba csúszó önbizalmában gyökeredznek a jegy árnyoldalai. Gyakran hajlandó elfelejteni, hogy az általa preferált, és dicsőített; átfogó, szellemi magasságokat megcélzó, szintetikus gondolkodás csak egy óriási méretre felfújt léggömb, az Ikrek hétköznapi információéhsége és a Szűz minden részletre kiterjedő analitikus vizsgálódása nélkül. Fellépése olyan, mintha nagyon sokat tudna. Magasan a lovon ülve, maga alatt érzi a világot. A humanizmus alap értékrend számára, ehhez azonban állandó önnevelésre lenne szükség – közben a környezetét is mindig igyekszik megnevelni. Általában nem veszi észre a fontos részleteket. Ellenben pontosan látja egy történés végkifejletét, és eszerint irányul. A környezetét "a magas lóról" (le)kezeli és ezen nem segítenek még a joviális gesztusai sem. Mégis szívesen látott vendég, mert megérkezésével a "kicsinyes és felszínes" témáknak vége, és végre "fontos és lényegi" dolgokról esik szó.

Az ellenkező nemre nagy hatással van, az őt körülvevő erőteljes atmoszférát tudatosan alkalmazza is. Nagysággal, izzással, különös eszmékkel, erőteljes érzelmekkel, indulatokkal teszi magát vonzóvá. A bizonytalanság látszatának nyoma sincs. Elvárja, hogy vele kiemelten, őt előnyben részesítve foglalkozzanak. Biztos magában, sőt egy kis arrogancia is felfedezhető a viselkedésében, annak ellenére, hogy a jovialitását igyekszik azért előtérbe állítani. Partnerkapcsolataiban intelligenciára, magas szintű szórakoztatásra vágyik. A partnernek nyitottnak, derűsnek és legfőképpen tapasztaltnak kell lennie. Fennáll azonban a veszély, hogy egy alárendelt (gyengébb pozíciójú) társat keres magának. A Nyilas az, aki a keretet megadja, és a partnernek kell azt kitölteni. Elvárja, hogy a partner felmagasztalja őt. Fél az egyenrangú állapottól, ezért sokszor választ a nívón alul. Az uralkodói szerepet fenntartja magának, de közben a bölcs és a megfontolt látszatát is őrzi. Szórakoztatónak is szeretné mutatni magát, ezért egy vidám partnerre van szüksége.

Forrás: Advaita 

Skorpió Mandala

 

Ishara ismeretlen eredetű, számos elő-ázsiai nép mitológiájában szereplő archaikus isten. Eredetileg termékenység istennő volt. Ezenkívül az igazság és az ítélkezés úrnője. Nevével szavatolták az eskü betartását. Jelképe a skorpió és a Skorpió csillagkép. Egy másik monda szerint Artemisz istennő parancsára egy skorpió szúrása ölte meg Oriont. Amióta Orion az égboltra került, azóta minden skorpiót gyűlöl, így azonnal eltűnik a nyugati látóhatáron, amint a Skorpió keleten feljön.

Egyiptomban ősi hieroglifa. Szeth attribútumaként az isten pusztító aspektusára utal. A halottakat oltalmazó Szelket istennő szent állata. Íziszt hét skorpió kísérte el Ozirisz keresésére. Egyes fáraói jogarokon Ízisz-fejű skorpió látható. A Skorpió csillagkép azonos a maják skorpiófarkú istennőjével, a Gilgames mítosz skorpiófarkú kapuőrzőivel, és azzal a Skorpió csillagképpel, amelyen keresztül távozik a földi életből a görög Héraklész a máglyáról.

A Mithrasz-kultuszban a bika ellentétpárja (Bika jegy – Skorpió jegy), a halál jelképe. A termékenység ellenfele: a bika spermáját próbálja elpusztítani. A zsidó hagyományban veszedelmes állat, mely az isteni igazság szolgálatában áll. Keresztény értelmezésben az Istentől elfordult zsidók, az árulás és Júdás jelképe. Ugyanakkor János evangélista attribútuma is (Sas – Skorpió), hiszen a négy szilárd jegy a négy evangélistának is megfelelője.

A Skorpió jelleme

 

Szilárd, vizes jegy. Mély érzelmek jellemzik, melyekből a felszínen nem látszik semmi Zárkózott, nehezen lehet a bizalmába férkőzni, ha azonban ez mégis megtörténik, szilárd érzelmekkel ragaszkodik a bizalmába fogadotthoz. Az elengedés komoly nehézség számára, hiszen kötődései lelki (ösztönös, tudattalan) kötődések. Legfeltűnőbb tulajdonsága a hajthatatlanság, a nyakasság, az akaratosság. A nehézségektől semmilyen körülmények között nem retten vissza. Ellenkezőleg; ellenállás esetén feléled szívós akaratereje. Nehezen felejt, és sokáig magában hordozza a sérelmét. Vonzza a titokzatos, a kikémleletlen, ezért alkalmas más emberek titkainak kifürkészésére, miközben a sajátjairól mélyen hallgat. Szélsőséges esetben nyers, gorombáskodó, uralomra vágyó és elutasító lehet, aki az emberi érintkezésben híján van bármiféle udvariasságnak, szívélyességnek. A saját akaratának érvényesítésére vágyik, nem számít, hogy eközben összeütközésekre is sor kerül (Mars).A jegyben általában nincsenek közömbös, flegmatikus, könnyűszerrel alkalmazkodó típusok. Néha nyugodtak, zárkózottak, megközelíthetetlenek vagy titokzatosak. Inkább hagyja, hogy nehezen ítéljék meg őt, semmint alkalmazkodónak, beilleszkedőnek mutassa magát. Önmagában nagyon szilárd, biztos és rendíthetetlen lehet. Konzervatív, bár ezt hevesen és nagy felháborodással visszautasítja – mégis a döntő pillanatokban számolni lehet azzal, hogy a maradandó dolgok érdekében mégiscsak beveti magát. Ha valakivel kezet fog, akkor olyan mélyen a szemébe néz, hogy a másik ettől megrettenhet – úgy érezheti, hogy nagyító alá vették. Ennél fogva éppen olyan jól mutathatja a titokzatos kutató, mint a kriminalista szerepét. Úgy tűnik, mintha mindig körüllengné őt valami megmagyarázhatatlan. Úgy tesz, mintha nem mondana el mindent. Eközben oly sok utalást süt el, hogy ott is utánagondolásra, töprengésre indít másokat, ahol erre egyáltalán nincs is szükség. Mások összezavarása örömet okoz neki, így legalább nem látnak át rajra! Meglepően reálisan ítéli meg a partnerkapcsolatait, mintha tudná, hogy egyedül nézve őt, meglehetősen nehéz ember. Olyan emberek után vágyódik, akiknek szilárd talaj van a lábuk alatt, ugyanakkor melegséget is árasztanak, és finoman, sőt, beleérzőn reagálnak rá.

Forrás: Advaita 

 

Mérleg Mandala

 

A Mérleg számos leírás szerint korábban a Skorpióhoz tartozott, és csak később vált önálló csillagképpé. A görög mitológiában Zeusz egy aranymérleg segítségével döntötte el az egymással vetélkedő emberek vagy harcosok sorsát. Hasonló funkciója van a mérlegnek az igazságszolgáltatás istennője, Themisz kezében is. Héphaisztoszt az olümposzi vallás a Mérleg jegyéhez kapcsolja, úgy mint a Mérleg csillagkép készítőjét. Egy másik megközelítésben azon hintóként tűnik fel, ami Perszephonét (Szűz) szállítja az Alvilágba Hádészhoz (Skorpió). A római ábrázolásokban az Igazság istennőjeként Astraeia (Szűz) mérlegeli a bűn mértékét.

Érdekes még megemlíteni az egyiptomi mitológia mérleghez fűződő részét, amely az egyiptomi főisten, Ozirisz bíráskodásának tárgya. Ezzel méri meg a halottak szívét. A mérleg egyik serpenyőjébe az ítéletre váró szívét, áttételesen a lelkét helyezi, a másikba egy szobrocskát, vagy strucctollat tesz. A mérleg így a halott erkölcsi érdemeit állapítja meg.

A mérleg jelképe a zsidó-keresztény kultúrkörben előfordul az Ószövetség Jób könyvében is. Majd az Újszövetség Jelenések könyvében az apokalipszis lovasai közül a harmadik tartja a kezében a mérleget. A négy sarkalatos erény közül az Igazságosság allegorikus alakjának attribútuma. Szent Mihály, az ítélet arkangyala kezében is időnként felfedezhető a mérleg.

 

A Mérleg jelleme

 

Kardinális, levegős jegy. Céltudatosan törekszik a másokkal való kapcsolatteremtésre, az Én kiegészítésének keresésére. Alapigénye a társkapcsolat, benne önmagát látja visszatükröződni.- Az egyensúly külsőségekben is alapszükséglet nála, ezért szeret öltözködni, szereti a stílusos berendezési tárgyakat, ad a külsejére és a megjelenésére is. A feltétlen kiegyensúlyozottság, és a Te keresésben rejlik a jegy problematikája is. A döntésképtelenség, a konfliktusok elkerülése, a mindenkivel való "jóban levés" ellenérzéseket válthat ki a környezetből. Hajlandó az álláspontját teljesen elrejteni a harmónia megőrzése végett. Túlzottan intellektuális lehet és a cselekvést áthárítja másokra. Megpróbál mindig udvarias lenni, nem erőszakoskodik. Szerény, de határozott. Jó benyomást kelt férfiként és nőként egyaránt. Sok érdeke van, amit képes is keresztülvinni. Leginkább azért cselekszik, hogy szeressék és elfogadják. Tárgyalási képessége példaszerű. Igyekszik műveltnek mutatni magát, a gyors, haverkodó bizalmaskodást elutasítja. Először megismeri azt, akinek a tegeződést felajánlja. Mások számára kellemes a társasága, a háttérben azonban ez komoly erőfeszítésébe kerül. Szerepjátéka a diplomata. Állandóan közvetíteni, kibékíteni, összekapcsolni akar. A Mérleg szabadon kimondja, hogy ő nem tud és nem is akar egyedül élni (akárcsak mindenki más, csak ezt mások elhallgatják). Ő nyújt magától elsőként kezet a másik embernek. Távolságtartóan ugyan, de szívesen megteszi az első lépést.

Nem állítana fel elveket – inkább meg sem nevezi őket. Soha nem képvisel abszolút álláspontot. A vagylagosságot képviseli, minden tézisének van egy "de" kitétele. Ezért többnyire azt a benyomást kelti, hogy "lehet vele beszélni". Magáról keveset beszél, képes odafigyelni másokra, nem ad meggondolatlan tanácsot – amíg a másik beszél, addig van ideje átgondolni a választ. Adott esetben azt is mondhatja, hogy még aludnom kell rá egyet. Ez mindig hat, és bizalmat teremt. A környezet nem is sejti, milyen megerőltető szerepjáték is ez, ugyanakkor előnyökkel is jár, leginkább a kapcsolatokban.

A melegség, a tűz iránt vágyakozik. Ez olyan emberek utáni vágyat jelent, akik olyanok, amilyenek – akikben megvan a bátorság ahhoz, hogy ököllel az asztalra csapjanak (Kos típus). Vágyik az eredetiségre, a lázadásra. Csodálja a bátor embereket, akik felemelt fejjel járnak és nem

Forrás: Advaita