Az ünnep szimbólumai
Tojás
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig.
A lányok húsvét vasárnapján festették meg a tojásokat, melyet másnap a locsolók kaptak. A tojásokat először megtisztították, majd csalánnal, diólevéllel, vagy meggy levével színezték.
Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat. Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott.
A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.
Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.
Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott." Voltak azonban különleges felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek.
A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották. Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt. Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.
A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.
Viaszolás
A hozzá szükséges kellékek a viasz és az íróka.
Előbbit méhészeti szaküzletben lehet beszerezni, míg az írókát házilag is könnyű elkészíteni. Ehhez egy egyenes faág tetejét hasítsuk be 2 centiméterre. Vékony műanyagból, (pl. gyógyszeres dobozból kivágunk egy 2-4 cm-es téglalapot, és egy tű segítségével tölcsér formájúvá tekerjük. A tűt eltávolítjuk, és a tölcsért cérnával szorítsuk a félbevágott ág közé. A tölcséren kicsepegő forró viasszal kezdődhet a tojásírás. Végül mártsuk festékbe a tojásokat, és száradás után olvasszuk le a viaszt.
Berzselés
A növényi rátétes tojásfestés kelléke egy 10-15 cm hosszú nejlonharisnya darab, néhány kisebb méretű levél (pl. petrezselyem), vörös-, illetve lilahagyma héját sóval és ecettel fűszerezve főzzük ki. Simítsuk a levelet a tojásra, tegyük a harisnyába, majd szorosan kössük át és mártsuk a festékbe. Száradás után bontsuk ki a harisnyát, és távolítsuk el róla a levelet. Kevés olajjal bedörzsölve a tojás szép fényt kap.
Karcolás
A népi elnevezéssel kaparásnak, vagy vakarásnak mondott eljáráshoz festékből és késpengéből házilag készített karcoló szerszámmal lehet belekarcolni a különböző motívumokat.
Sokszínű tojások
A tojásokra több színt fel lehet vinni egymás után, leginkább a karcolás előtt. Ehhez persze több türelem szükséges. Az eltérő színekre tervezett területeket egyenként kell viasszal bevonni. Minden egyes mártás előtt arról a részről kell lekaparni a viaszt, amelyet be akarunk festeni. Szépen mutat egymás mellett a sárga, a bordó és a piros.