Allergia, intolerancia
Élelmiszer allergia és élelmiszer intolerancia.
Mi a különbség?
Az élelmiszer allergia a szervezetünk reakciója az élelmiszerekben lévő bizonyos fehérjékkel szemben. Ezeket testük idegen anyagként érzékeli és ellenanyagokat termel ellenük. Az allergia tehát a szervezet immunrendszerének reakciója bizonyos élelmiszerekben megtalálható allergénekkel szemben.
Az élelmiszer intolerancia (pszeudoallergia) ezzel szemben nem immunológiai folyamat, szervezetünk nem termel ellenanyagokat. Az intolerancia hátterében valamilyen kémiai anyaggal szembeni érzékenység állhat, tejcukor (laktóz) intolerancia esetén pedig a laktáz enzim részleges vagy teljes elégtelensége, hiánya.
Leggyakoribb táplálékallergiák: tej, tojás, szója, liszt, földimogyoró, dió, olajos magvak, hal, kagyló, hüvelyes növények.
Leggyakoribb pszeudoallergiák:
Az élelmiszer intolerancia (pszeudoallergia) ezzel szemben nem immunológiai folyamat, szervezetünk nem termel ellenanyagokat. Az intolerancia hátterében valamilyen kémiai anyaggal szembeni érzékenység állhat, tejcukor (laktóz) intolerancia esetén pedig a laktáz enzim részleges vagy teljes elégtelensége, hiánya.
Leggyakoribb táplálékallergiák: tej, tojás, szója, liszt, földimogyoró, dió, olajos magvak, hal, kagyló, hüvelyes növények.
Leggyakoribb pszeudoallergiák:
- laktóz:tej, tejtermékek
- szacharóz, galaktóz
- koffein: kávé, tea, cola
- teobromin: kakaó
- hisztamin: sajt, hal, sonka, savanyú káposzta, bor
- tiramin: sajt, sonka, szalámi
- szerotonin: banán
- proteináz inhibitorok: szója, uborka, cékla, földimogyoró
- fenil-etilamin: csokoládé, bor
- hisztaminfelszabadító faktorok: földi eper
- fermentáció: rostok
- nehézfémek: higany, ólom, arzén, réz
- tartósítószerek, adalékanyagok: nitrátok, tartrazin (szörp, sajt, salátaöntet, savanyúság), benzoesav (sör, margarin, gyümölcslé, banán, tea, kávé), nátruim-glutamát (ízfokozó hatású, kínai ételekben), szulfit (halak, tojás, saláta), szalicilát (gyümölcs, zöldség, borok, banán, dzsem, fagylalt, tortapor)
Táplálékallergiák tünetei:
- Gastrointestinális: hasmenés, súlyállás, hányás, hasi kólika, reflux, véres nyálka ürítése
- Bőr: ekcéma, viszketés, csalánkiütés, dermatitis, angioödéma, fülcimpa alatti berepedés
- Légúti: orrfolyás, akadályozott orrlégzés, rekedtség, bronchitis, köhögés, tüsszögés, asthma
- Hematológiai: apró bőr vagy nyálkahártyavérzés, vashiányos anaemia
- Idegrendszeri: viselkedési zavar, alvászavar, migrén, fáradékonyság, convulsio, collapsus
- Egyéb: nephrosis szindróma, arthritis
- Generalizált: anafilaxiás shock, bölcsőhalál
Diagnózis felállítása:
kórelőzmény gondos felvétele, hat hetes tüneti és étrendi napló vezetése laborvizsgálatok elimináció (a feltételezett allergént tartalmazó élelmiszer kiiktatása az étrendből) provokáció (az egyes élelmiszerek újra bevezetése az étrendbe intézményi körülmények között).
Lisztérzékenység - coeliakia
A gliadin (bizonyos növényekben megtalálható fehérje) által okozott betegség, genetikailag meghatározott felszívódási zavar, melyet a vékonybél nyálkahártyájának károsodása, a bélbolyhok atrófiája, és a vérben a glutén ellen termelődő ellenanyagok jelenléte jellemez. Egyetlen kezelési lehetősége a gluténmentes diéta, melyet a betegnek egy életen át tartania kell.
Nagyon fontos különbséget tenni a coeliakia és a búza fehérjéje által kiváltott allergiás reakció között.
Társbetegségek:
Inzulindependens diabetes, reumatoid arthritis, Down-kór, autoimmun pajzsmirigybetegség, neuropathia.
Tünetek:
Hasmenés, pókhas, étvágytalanság, súlyállás, fejlődésben való visszamaradás, késői nemi érés, kedvtelenség, depresszió, vashiányos anaemia, csontritkulás, alacsony vérnyomás és testhőmérséklet, csökkent ellenálló képesség a fertőzésekkel szemben, fehérjehiány miatti ödéma, vitaminhiány, véralvadási zavar, agyagszerű, fényes zsírszéklet.
Milyen élelmiszereket nem ehet a coeliakiás beteg?
Búza és búza eredetű termékek, rozs és rozs eredetű termékek, zab és zab eredetű termékek, árpa és árpa eredetű termékek, tritikale, kamut, tönkölybúza, ezen gabonafélékből készült lisztek, olajak, darák, korpák, olyan szójaszósz, melynek készítése során búzát használtak fel, maláta, malátakávé, sör, whisky, gabonapálinka, vodka.
Búzakeményítőből is csak az EU által bevizsgált biztosan gluténmentes változat fogyasztható, egyéb búzakeményítő nem!
A köles és hajdina fogyasztása a szakemberek közt is vita témája, mivel ezek a növények ugyan nem tartalmaznak gliadint, mégis a feldolgozás során kontaminálódhatnak (szennyeződhetnek) más, glutént tartalmazó gabonafélékkel.
Coeliakia diétájában csak az Allergia Adatbank Alapítvány által allergénmentesnek elfogadott termékek fogyaszthatók.
Nem elegendő a termék címkéjének tanulmányozása, mert az élelmiszerek a gyártás során szennyeződhetnek gliadint tartalmazó más növényekkel, így csak azon termékek fogyaszthatók teljes biztonsággal, melyek gluténmentességét a gyártó is garantálja.
Milyen élelmiszer tartalmazhat rejtett formában glutént?
Táplálék-kiegészítők, fogyókúrás italok, gyógyszerek, import zöld alma, mirelit hasábburgonya, konzervek, készételek, félkészételek, édesipari termékek, Vegeta, állati zsiradékok, tejdesszertek, joghurtok, kefirek, tejföl, holland típusú sajtok, húskészítmények, pudingok, pudingporok, fagylalt, öntetporok, levesporok, malátakávés tejes ital, instant kakaó, kávé, sütőpor.
A búzaliszt helyettesítésére szolgáló élelmiszerek, melyek a gluténmentes diétába beilleszthetők:
Sárgaborsóliszt, babliszt, szentjánoskenyérfamag-liszt, lupinliszt, guarliszt, teff, cirok, rizs, burgonya, kukorica, szója, szezámmag, agar-agar, maniókaliszt, amarant, quinoa, xanthan gumi, nyílgyökér, taragumi, tápiókaliszt.
Nagyon fontos különbséget tenni a coeliakia és a búza fehérjéje által kiváltott allergiás reakció között.
Társbetegségek:
Inzulindependens diabetes, reumatoid arthritis, Down-kór, autoimmun pajzsmirigybetegség, neuropathia.
Tünetek:
Hasmenés, pókhas, étvágytalanság, súlyállás, fejlődésben való visszamaradás, késői nemi érés, kedvtelenség, depresszió, vashiányos anaemia, csontritkulás, alacsony vérnyomás és testhőmérséklet, csökkent ellenálló képesség a fertőzésekkel szemben, fehérjehiány miatti ödéma, vitaminhiány, véralvadási zavar, agyagszerű, fényes zsírszéklet.
Milyen élelmiszereket nem ehet a coeliakiás beteg?
Búza és búza eredetű termékek, rozs és rozs eredetű termékek, zab és zab eredetű termékek, árpa és árpa eredetű termékek, tritikale, kamut, tönkölybúza, ezen gabonafélékből készült lisztek, olajak, darák, korpák, olyan szójaszósz, melynek készítése során búzát használtak fel, maláta, malátakávé, sör, whisky, gabonapálinka, vodka.
Búzakeményítőből is csak az EU által bevizsgált biztosan gluténmentes változat fogyasztható, egyéb búzakeményítő nem!
A köles és hajdina fogyasztása a szakemberek közt is vita témája, mivel ezek a növények ugyan nem tartalmaznak gliadint, mégis a feldolgozás során kontaminálódhatnak (szennyeződhetnek) más, glutént tartalmazó gabonafélékkel.
Coeliakia diétájában csak az Allergia Adatbank Alapítvány által allergénmentesnek elfogadott termékek fogyaszthatók.
Nem elegendő a termék címkéjének tanulmányozása, mert az élelmiszerek a gyártás során szennyeződhetnek gliadint tartalmazó más növényekkel, így csak azon termékek fogyaszthatók teljes biztonsággal, melyek gluténmentességét a gyártó is garantálja.
Milyen élelmiszer tartalmazhat rejtett formában glutént?
Táplálék-kiegészítők, fogyókúrás italok, gyógyszerek, import zöld alma, mirelit hasábburgonya, konzervek, készételek, félkészételek, édesipari termékek, Vegeta, állati zsiradékok, tejdesszertek, joghurtok, kefirek, tejföl, holland típusú sajtok, húskészítmények, pudingok, pudingporok, fagylalt, öntetporok, levesporok, malátakávés tejes ital, instant kakaó, kávé, sütőpor.
A búzaliszt helyettesítésére szolgáló élelmiszerek, melyek a gluténmentes diétába beilleszthetők:
Sárgaborsóliszt, babliszt, szentjánoskenyérfamag-liszt, lupinliszt, guarliszt, teff, cirok, rizs, burgonya, kukorica, szója, szezámmag, agar-agar, maniókaliszt, amarant, quinoa, xanthan gumi, nyílgyökér, taragumi, tápiókaliszt.
Tejcukor-érzékenység - laktózintolerancia
Fontos különbséget tenni a laktózintolerancia és a tejfehérje allergia között, hiszen a laktózintolerancia nem immunológiai reakció.
A laktóz egy diszacharid, a vékonybélben a laktáz enzim végzi bontását, mely során egy D-glükóz és egy D-galaktóz molekula képződik. A laktáz enzim a diszacharidot bontó enzimek közül a legérzékenyebb, és könnyen károsodik különböző patológiai hatásokra is. Ebből kifolyólag a laktóz felszívódásának zavara az egyik leggyakoribb pszeudoallergia.
Kialakulhat primeren, veleszületetten, ekkor már születéskor hiányzik a vékonybél laktáz enzimje, tehát a beteg csecsemő kis mennyiségű tejcukrot sem tolerál. Az is előfordulhat, hogy az életkor előre haladtával folyamatosan csökken a laktáz aktivitása, majd nagyobb gyermekkorra vagy felnőttkorra teljes laktázhiány alakul ki.
A szekunder laktázelégtelenség általában szerzett kórállapot, más betegségekhez kapcsolódóan alakul ki pl.: hasmenéses megbetegedések, coeliakia, tejfehérje allergia, bélparaziták, krónikus gyulladásos bélbetegségek, Crohn-betegség, immundeficiens álapotok stb.
A betegek egy része bizonyos mennyiségű laktózt még tolerál, ezért egyénre szabottan kell beállítani a napi elfogyasztható, tolerálható tej, tejtermék mennyiségét.
Tünetek:
Haspuffadás, görcsök, hasmenés, teltségérzet.
Milyen élelmiszerek tartalmaz(hat)nak laktózt?
Tej, joghurt, kefir, tejszín, tejföl, vaj, vajkrém, vajíró, margarinok, tejpor, sajt, túró, savó, savópor, Citopán por, tejsavó alapú édesítőszer, és ezekből készült élelmiszerek, ételek.
Rejtett formában laktózt tartalmazhatnak:
Gyógyszerek, pezsgőtabletták, étrendkiegészítők, kalács, bukta, péksütemények, tejes kifli, kekszek, muffinok, csokoládék, puding, tejdesszert, salátaöntet, levesporok, sodók, burgonyapürépor, félkész és késztermékek stb.
A laktóz egy diszacharid, a vékonybélben a laktáz enzim végzi bontását, mely során egy D-glükóz és egy D-galaktóz molekula képződik. A laktáz enzim a diszacharidot bontó enzimek közül a legérzékenyebb, és könnyen károsodik különböző patológiai hatásokra is. Ebből kifolyólag a laktóz felszívódásának zavara az egyik leggyakoribb pszeudoallergia.
Kialakulhat primeren, veleszületetten, ekkor már születéskor hiányzik a vékonybél laktáz enzimje, tehát a beteg csecsemő kis mennyiségű tejcukrot sem tolerál. Az is előfordulhat, hogy az életkor előre haladtával folyamatosan csökken a laktáz aktivitása, majd nagyobb gyermekkorra vagy felnőttkorra teljes laktázhiány alakul ki.
A szekunder laktázelégtelenség általában szerzett kórállapot, más betegségekhez kapcsolódóan alakul ki pl.: hasmenéses megbetegedések, coeliakia, tejfehérje allergia, bélparaziták, krónikus gyulladásos bélbetegségek, Crohn-betegség, immundeficiens álapotok stb.
A betegek egy része bizonyos mennyiségű laktózt még tolerál, ezért egyénre szabottan kell beállítani a napi elfogyasztható, tolerálható tej, tejtermék mennyiségét.
Tünetek:
Haspuffadás, görcsök, hasmenés, teltségérzet.
Milyen élelmiszerek tartalmaz(hat)nak laktózt?
Tej, joghurt, kefir, tejszín, tejföl, vaj, vajkrém, vajíró, margarinok, tejpor, sajt, túró, savó, savópor, Citopán por, tejsavó alapú édesítőszer, és ezekből készült élelmiszerek, ételek.
Rejtett formában laktózt tartalmazhatnak:
Gyógyszerek, pezsgőtabletták, étrendkiegészítők, kalács, bukta, péksütemények, tejes kifli, kekszek, muffinok, csokoládék, puding, tejdesszert, salátaöntet, levesporok, sodók, burgonyapürépor, félkész és késztermékek stb.
Tejfehérje allergia
Csecsemők számára a leggyakoribb ételallergén a tehéntej, szerencsére a betegség kinőhető, 3 éves korra mintegy 90%-ban megszűnik. Életveszélyes (anafilaxiás) reakció tejre szinte csak 1 éves életkor alatt észlelhető. Csecsemőkben gyakran gastrooesophageális refluxszal társuló betegség.
A tehéntej legallergizálóbb fehérjéje a béta-laktoglobulin, ami az anyatejben is kimutatható. Az anyatej béta-laktoglobulin koncentrációjának növekedésére akkor lehet számítani, ha a kismama túl sok tehéntejet fogyaszt, ekkor a szoptatott csecsemőben klinikai tünetek jelentkezhetnek, melyek megszűnnek, ha az édesanya az elfogyasztott tej mennyiségét napi 2dl-re csökkenti.
Fontos hangsúlyozni, hogy az anyatej számos védőfaktort és immunglobulint tartalmaz, melyek a fejlődő csecsemő számára nélkülözhetetlen anyagok, így semmiképpen nem ajánlott az anyatejes táplálás felfüggesztése, ha gyermekünk tejallergiás.
Ha az anyának nincs teje, vagy valamilyen okból nem tud szoptatni, a csecsemő táplálására hidrolizált tej alapú, vagy szója alapú tápszer ajánlott.
A tehéntej allergizáló hatása a tej forralásával nem szüntethető meg.
A különböző tejtermelő állatok teje közt keresztreakciók lehetnek , ami azt jelenti, hogy sem juh, sem kecsketej, és ezekből készült tejtermék nem adható a tejallergiás betegnek.
A hasonló génszerkezet miatt keresztreakció léphet fel az állatok teje, húsa és szőre közt is, emiatt a juh, kecske, marhahús fogyasztása esetén is óvatosnak kell lenni.
Kálciumpótlás:
Mivel a tej és tejtermékek az elsődleges kálciumforrásaink, ezért a tejallergiás betegnek egyéb élelmiszerekből kell fedeznie napi kálcium szükségletét, illetve Ca pezsgőtablettákat, étrendkiegészítő készítményeket érdemes szednie.
Magasabb kalcium tartalmú élelmiszerek a mák, dió, mogyoró, mandula, napraforgómag, szárazhüvelyesek, szója, szójaliszt, petrezselyemzöld, sóska, paraj, banán, olajos halak.
Tünetek:
hasmenés, hányás, hasi fájdalom, kiütés, tüsszögés, hörghurut, asthma, alultápláltság.
Milyen élelmiszerekben lehet tejfehérje?
Vaj, vajkrémek, margarinok (ha tejporral, savóval, tejjel készült), tej, sűrített tej, tejpor, tejföl, tejszín, joghurt, kefir, író, sajt, savó, tejsavó, savópor, Citopánpor, tejsavópor alapú édesítőszer és az ezekkel készült élelmiszerek.
Egyéb elnevezések, amik tejösszetevőre utalnak: kazein, Na-kazeintát, K-kazeinát, hidrolizált kazein, laktoferrin, laktoglobulin, laktalbumin.
Rejtett formában tejfehérjét tartalmazó ételek:
Sütemények, kekszek, pudingok, desszertek, tejdesszertek, fagylaltok, öntetek, sodók, pudingporok, sodóporok, csokoládék, nugátok, levesek, levesporok, burgonyapürépor, snackek, kalácsok, péksütemények, sóskifli, tejes kifli, óriáskifli, kakaós tekercs, puffancs, kuglóf, rozskenyér, majonéz, félkész és késztermékek, mirelit hasábburgonya stb.
Minden esetben el kell olvasni a termék összetevőinek listáját, illetve csak garantáltan tejfehérjementes élelmiszereket szabad fogyasztani!!!
A tehéntej legallergizálóbb fehérjéje a béta-laktoglobulin, ami az anyatejben is kimutatható. Az anyatej béta-laktoglobulin koncentrációjának növekedésére akkor lehet számítani, ha a kismama túl sok tehéntejet fogyaszt, ekkor a szoptatott csecsemőben klinikai tünetek jelentkezhetnek, melyek megszűnnek, ha az édesanya az elfogyasztott tej mennyiségét napi 2dl-re csökkenti.
Fontos hangsúlyozni, hogy az anyatej számos védőfaktort és immunglobulint tartalmaz, melyek a fejlődő csecsemő számára nélkülözhetetlen anyagok, így semmiképpen nem ajánlott az anyatejes táplálás felfüggesztése, ha gyermekünk tejallergiás.
Ha az anyának nincs teje, vagy valamilyen okból nem tud szoptatni, a csecsemő táplálására hidrolizált tej alapú, vagy szója alapú tápszer ajánlott.
A tehéntej allergizáló hatása a tej forralásával nem szüntethető meg.
A különböző tejtermelő állatok teje közt keresztreakciók lehetnek , ami azt jelenti, hogy sem juh, sem kecsketej, és ezekből készült tejtermék nem adható a tejallergiás betegnek.
A hasonló génszerkezet miatt keresztreakció léphet fel az állatok teje, húsa és szőre közt is, emiatt a juh, kecske, marhahús fogyasztása esetén is óvatosnak kell lenni.
Kálciumpótlás:
Mivel a tej és tejtermékek az elsődleges kálciumforrásaink, ezért a tejallergiás betegnek egyéb élelmiszerekből kell fedeznie napi kálcium szükségletét, illetve Ca pezsgőtablettákat, étrendkiegészítő készítményeket érdemes szednie.
Magasabb kalcium tartalmú élelmiszerek a mák, dió, mogyoró, mandula, napraforgómag, szárazhüvelyesek, szója, szójaliszt, petrezselyemzöld, sóska, paraj, banán, olajos halak.
Tünetek:
hasmenés, hányás, hasi fájdalom, kiütés, tüsszögés, hörghurut, asthma, alultápláltság.
Milyen élelmiszerekben lehet tejfehérje?
Vaj, vajkrémek, margarinok (ha tejporral, savóval, tejjel készült), tej, sűrített tej, tejpor, tejföl, tejszín, joghurt, kefir, író, sajt, savó, tejsavó, savópor, Citopánpor, tejsavópor alapú édesítőszer és az ezekkel készült élelmiszerek.
Egyéb elnevezések, amik tejösszetevőre utalnak: kazein, Na-kazeintát, K-kazeinát, hidrolizált kazein, laktoferrin, laktoglobulin, laktalbumin.
Rejtett formában tejfehérjét tartalmazó ételek:
Sütemények, kekszek, pudingok, desszertek, tejdesszertek, fagylaltok, öntetek, sodók, pudingporok, sodóporok, csokoládék, nugátok, levesek, levesporok, burgonyapürépor, snackek, kalácsok, péksütemények, sóskifli, tejes kifli, óriáskifli, kakaós tekercs, puffancs, kuglóf, rozskenyér, majonéz, félkész és késztermékek, mirelit hasábburgonya stb.
Minden esetben el kell olvasni a termék összetevőinek listáját, illetve csak garantáltan tejfehérjementes élelmiszereket szabad fogyasztani!!!
Tojásallergia
A tojás a második leggyakoribb allergén gyermekeknél. Fő allergénként a tojásfehérjében megtalálható ovalbumin és az ovomukoid említhető meg, de a tojássárgája is tartalmaz allergizáló anyagokat.
A tojásallergia megelőzése céljából a csecsemőnek 1 éves kora alatt nem ajánlott tojást adni, még főtt formában sem. A tejallergiához hasonlóan a tojásallergia is "kinőhető" 3 éves korra.
Erős keresztallergia figyelhető meg a tyúk, pulyka, kacsa, liba, fürj tojásfehérjéje között illetve a tojásallergiás beteg csirkehúsra és madártollra is allergiás reakciót produkálhat.
Tünetek:
Bőrkiütés, ekcéma, ajak és szemhéjduzzanat.
Milyen tojás eredetű anyagok válthatnak ki allergiás reakciót?
Tojásfehérje és tojássárgája (friss, fagyasztott, porított), egész tojás, tojáspor, tojás lecitin, tojás albumin, ovalbumin, ovomukoid, konalbumin, levitin, lizozim, vitellin, ovovitellin, ovoglobulin G2 és G3.
Milyen élelmiszerekben lehet rejtett formában tojás?
Tészták, kalács, péksütemények, sütemények, majonéz, alkoholos italok, tojáslikőr, bébiételek, palacsinta, gofri, öntetek, levesek, félkész és készételek, fasírtporok, bundázott ételek, fagylalt, pudingok, krémek stb.
Szójaallergia
A betegség kialakulásáért a szója fehérjéi tehetők felelőssé. Gyakran társulhat más hüvelyesekre való érzékenységgel is, illetve a tejallergiás csecsemők egy része egyben szójaallergiás is.
A szójaallergiás beteg étrendjéből a szóját tartalmazó élelmiszereket ki kell zárni, ezzel a tünetek is megszüntethetők.
Tünetek:
Kiütés, hasmenés, hányás, hasi fájdalom, haspuffadás, alultápláltság, étvágytalanság, asthma.
Milyen szójakészítményeket tilos fogyasztani?
Szójabab, szójaliszt, szójakoncentrátum, szójalecitin, szójatej, szójatúró (tofu), szójaszósz, szójafehérje termékek (texturált termékek), szójafehérje izolátum, hidegen préselt szójaolaj.
Milyen élelmiszerekben található rejtett formában szója?
Kenyerek, pékáru, francia kenyér, rozscipó, öntetek, öntetporok, mártások, levesek, levesporok, felvágottak, húskészítmények, margarinok, sajtok, burgonyapürépor, édesipari termékek, sütemények, kekszek, csokoládé, nugát, fűszerkészítmények.
A szójaallergiás beteg étrendjéből a szóját tartalmazó élelmiszereket ki kell zárni, ezzel a tünetek is megszüntethetők.
Tünetek:
Kiütés, hasmenés, hányás, hasi fájdalom, haspuffadás, alultápláltság, étvágytalanság, asthma.
Milyen szójakészítményeket tilos fogyasztani?
Szójabab, szójaliszt, szójakoncentrátum, szójalecitin, szójatej, szójatúró (tofu), szójaszósz, szójafehérje termékek (texturált termékek), szójafehérje izolátum, hidegen préselt szójaolaj.
Milyen élelmiszerekben található rejtett formában szója?
Kenyerek, pékáru, francia kenyér, rozscipó, öntetek, öntetporok, mártások, levesek, levesporok, felvágottak, húskészítmények, margarinok, sajtok, burgonyapürépor, édesipari termékek, sütemények, kekszek, csokoládé, nugát, fűszerkészítmények.
További gyakori intoleranciák
- szacharóz, galaktóz
- koffein: kávé, tea, cola
- teobromin: kakaó
- hisztamin: sajt, hal, sonka, savanyú káposzta, bor
- tiramin: sajt, sonka, szalámi
- szerotonin: banán
- proteináz inhibitorok: szója, uborka, cékla, földimogyoró
- fenil-etilamin: csokoládé, bor
- hisztaminfelszabadító faktorok: földi eper
- fermentáció: rostok
- nehézfémek: higany, ólom, arzén, réz
- tartósítószerek, adalékanyagok: nitrátok, tartrazin (szörp, sajt, salátaöntet, savanyúság), benzoesav (sör, margarin, gyümölcslé, banán, tea, kávé), nátruim-glutamát (ízfokozó hatású, kínai ételekben), szulfit (halak, tojás, saláta), szalicilát (gyümölcs, zöldség, borok, banán, dzsem, fagylalt, tortapor)
