CSODÁLATOS

Miért keresnék távoli csodákat?
hiszen, hogy élek, maga is csoda!
Csodálatos, hogy volt idő: nem éltem,
csodálni ezt meg nem szűnök soha.
Csoda, hogy látok, hallok és beszélek,
csoda, hogy érzek és gondolkodom,
képzeletemben képek szárnyasodnak
s betűhálómmal őket elfogom.

Hát nem csoda, hogy írok, egymagában?
Sejtelmem nincs, hogy honnan e zene?
Mért éppen én s nem ő, vagy tán a másik
e furcsa szellem titkos búhelye?
Csodálhatnám a napot és a holdat
s az Érthetetlen szót, hogy: Végtelen;
de mért szállnék a messzi csillagokra,
hiszen csoda az én kis életem.

És új életek szakadtak belőlem,
oly egyszerű és mégis oly csodás,
ahogy a rügyből a levél kipattan,
mégis mi hát egy új fogantatás?
Mi az a furcsa láz: szeretni, vágyni,
mi a remegés, mi a félelem?
S mily különös, úgy csüggni mindhalálig
egy idegen, egy másik életen.

A gyerekem az életemnek mása,
ő én vagyok, de mégis Ő maga.
Csodáltam őt, amikor járni kezdett,
mikor kibuggyant legelső szava,
s hogy egyre nőtt, akkor már félni kezdtem:
lehetséges, hogy Ő még Én vagyok?
s mikor benne is képek szárnyasodtak,
akkor éreztem, hogy már elhagyott.

Csodálatos, hogy mennyiféle kép van,
s ahány ember, megannyi képzelet.
Mindenki lát, csupán röptén elfogni
kevesen tudják ám a képeket,
művésznek mondják az ilyen varázslót,
aki szavakba, színbe, kőbe vés,
de honnan ez, én is miként csinálom?
Ez az, ami oly rejtelmes, mesés.

Csodálkozom, csodálkozom, hogy élek!
Azt sem tudom, miből, meddig, hogyan?!
Akár a mag, amely egy sziklacsúcson
gyökeret ver s kövek közt megfogan.
A szél a gyönge magvat elsodorja,
de erős az élet és megtapad...
Csodálatos az élet és hogy élek
s hogy én is adtam életmagvakat!
 Várnai Zseni
Forrás ~ Internet

IMA AZ EGÉSZSÉGÉRT ÉS A GYÓGYULÁSÉRT

Istenem! Tudom, hogy önmagad tökéletes képmására alkottál engem. Kérlek téged Szent Szellem, és Mihály Arkangyal segítsetek megismerni és megtapasztalni ezt az egészséget fizikai testemben. Kész vagyok elengedni minden olyan gondolatot és viselkedésformát, ami a betegség és fájdalom illúzióját kelti életre. Tudom, hogy mindenütt jelenvaló vagy, ezért jelen vagy testem minden sejtjében is. Kérlek, segíts, hogy érezzem szeretetedet fizikai testemben, hogy tudjam és érezzem, hogy a karjaidban tartasz

Doreen Virtue

Forrás ~ Internet
 
Sárközi György ~ Virágok beszélgetése

Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús virág voltál,
Köszönöm, hogy nagy bolyongásodban mégis-mégis hozzámhajoltál.
Ideges, keringő kacsokkal akkor futottál mellém éppen,
Mikor már-már alákonyultam sötét levelek hűvösében.

Külön indákon tekeregve bús virág voltam, bús virág voltál,
Köszönöm, hogy nagy magányodban mégis-mégis hozzádkaroltál.
Már-már sírósan becsukódó kelyhedet rámnyitottad önként,
S lelked lelkembe átejtetted, hogy ott forogjon csípős könnyként.

Egymás mellett és egymás ellen nyílunk mi, nyugtalan virágok,
Kergetőzve s összeborulva, mint tengeren játszó sirályok,
Rázkódva forgó viharokban, bukdosva pergő jégesőkben,
Idegenül tán mindörökké, de mindöröktől ismerősen.

Egymás mellett és egymás ellen nyílunk mi, nyugtalan virágok,
Megtört gőgben összeakadva, mint száműzött, koldus királyok,
S úgy nézzük egymást szomorúan, kíváncsian s mindent tudóan,
Mint hulló csillagok figyelnek egymás útjára lefutóban. 
 
Forrás ~ Internet

EGY MEGHALLGATOTT IMÁDSÁG

Erőt kértem az Úrtól,
s Ő nehézségeket adott,
melyeken megedződtem.

Bölcsességért imádkoztam,
és problémákat adott,
melyeket megtanultam megoldani.

Előmenetelt óhajtottam,
gondolkodó agyat adott,
és testi erőt kaptam, hogy dolgozzam.

Kértem bátorságot,
és Isten veszélyeket adott,
melyeket legyőztem.

Áhítottam, hogy szeretni tudjak,
és kaptam az Úrtól bajbajutott embereket,
akiken segítsek.

Kegyes jóindulata helyett
alkalmat kaptam a jóra.

Semmit sem kaptam, amit kértem -
és mindent megkaptam,
amire szükségem volt!
Imádságom meghallgatásra talált. 
 
Forrás ~ Internet
 


 
 ÉDESAPÁM EMLÉKÉRE
 
HÁLÁS SZÍVVEL TISZTELETTEL
 
 Hálás szívvel, tisztelettel
gondolok az édes, jó apámra.
Amiért oly jó volt hozzám,
sok-sok ezer köszönet és hála.

Hej, de sokszor megbántottam,
de sokat is dolgozott miattam,
Jóságáért én cserébe
vissza neki,semmit sose adtam.

Fehér hajú édesapám,
legyen boldog, áldott minden lépted!
De sok gonddal, küzdelemmel,
fáradsággal volt teli az élted.

Amit tettél:értem tetted,
én voltam a szemed drága fénye,
Számomra a nagyvilágon
nincsen olyan rendes ember mint te.
 
Forrás ~ Internet

  DÉDUNOKÁM SZÜLETÉSNAPJÁRA

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT 

Ma Teérted ragyognak a csillagok,
Veled ünnepelnek az Angyalok.
Ha meglátsz egy hullócsillagot,
Kívánj valamit, ma megkapod.


Amit én tudok adni, ki nem nyithatod,
De újra és újra elolvashatod.
Kívánok Neked csodás, vidám napot,
Tortát, ajándékot, s hullócsillagot,
De nem utolsó sorban,
Boldog Születésnapot!


Tobai Rózsa 

Forrás ~ Internet
 
APÁK NAPJA

Apák! A gyermek kezét
el ne engedjétek
soha, hisz` a világon
nincsen nagyobb vétek
annál, mint odadobni
fűrésznek, kazánnak
szép gyümölcsfát, dacára
virágzó voltának.

Apák! A gyermek kezét
finoman fogjátok,
csak úgy, terhet ne tegyen
gondotok reájok.
S ha tanácstalan álltok,
tétován, félúton,
mennyei jó Atyátok
eszetekbe jusson.

Apák! A gyermek kezét
csak úgy engedjétek,
megtalálja bármikor,
ha elbukik félszeg,
sóhajt fonva szégyenlős,
összetört sugárból...
Én is így figyeltem el
drága jó apámtól.

Takács Sándor László

Forrás ~ Internet
 
EGY ŐSZHAJÚ ASSZONY
 
Az édesanyámnak a haja fehér, mint a hó
Oly hajlott oly megtört oly szent oly önfeláldozó.
A legjobb falatot a szájától vonta meg
Nőttek a gyerekek, de ő közben megöregedett...

Egy őszhajú asszony a kabátkája csupa folt,
Mert egyetlen kincse a fia mosolygása volt.

Ó míly koldus és árva vagy nélküle,
Mert őt pótolni nem tudja senki sem.
Ezt a jószívű őszhajú asszonyt
Az egyetlen édesanyád.

Gyorsan csókold meg elfáradt homlokát!
Nem a sírjára kell néki száz virág!
Addig gondozzad ápoljad óvjad
Az egyetlen édesanyád! 
 
VIDEÓ
 
 
Forrás ~ Internet 



 

DRÁGA ÉDESANYÁMNAK

Drága Édesanyám, bár még szólhatnál,
szívem szakad meg, hogy itt hagytál.
Miért van az, hogy aki elment, nem jön vissza többé?
Egy emlék marad csupán, de az élni fog örökké.

Akinek szerető Édesanyja nincsen,
Nem lehet az boldog, semmiféle kincsben.
Te a jóságodat két marokkal szórtad,
önzetlenül adtál jónak és rossznak.

Mindig egy célod volt, a családért élni,
Ezt a halál tudta csak széttépni.
Oly szomorú Nélküled élni,
Téged mindenütt hiába keresni.

Téged várni, ki nem jön többé,
Szeretni foglak mindörökké.
Míg éltél nagyon szerettelek,
érted mindent elkövettem.

A tehetetlen fájdalom iszonyú,
csak egy dolog szolgál vigaszul,
talán csillagként ragyogsz felettem,
onnan is vigyázva minden lépésem.

Ma is úgy, mit régen,
Ő volna a végső menedékem.
Minden, ami fáj, szívem tépi,
Elpanaszolnám sorra néki.

S fejem vállára hajtanám,
Ha élne még az Édesanyám
Nem integet többé az elfáradt kezed,
Nem dobog értem jóságos szíved.

Számomra Te sosem leszel halott,
Örökké élni fogsz, mint a csillagok!
Egész életen át dolgozva, csendesen éltél,
most a bánatot ránk hagyva, csendesen elmentél.
 
Amit a porba írunk, elfújja a szél,
Amit a szívünkbe vésünk, az örökké él.
Úgy mentél el, ahogy éltél, csendesen és szerényen.
Drága lelked nyugodjék békében!

Csak az hal meg, akit elfelednek,
örökké él, akit igazán szeretnek.
Nem az a fájdalom amitől könnyes lesz a szem,
hanem amit egy életen át hordozunk csendesen.

Ez a gyertya most érted égjen,
Ki fent laksz már a magas égben!
Ki vigyázol rám onnan fentről,
S lelkemhez szólsz a végtelenből.

Könnyes szemmel állok sírod felett
szomorú szívvel őrzöm emlékedet.

Forrás ~ Internet


ÉDESANYÁM

Van egy szó, van egy név ezen a világon,
Melegebb, színesebb, mint száz édes álom.
Csupa virágból van, merő napsugárból..
Ha ki nem mondhatod, elepedsz a vágytól.

Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja,
Örömében sír az, aki e szót hallja.
Ártatlan kisgyermek, csöpp gügyögő hangja,
Amikor gőgicsél, mintha volna szárnya.

A amikor a szíved már utolsót dobban,
Ez az elhaló szó az ajkadon ott van.
Mehetsz messze földre, véres harcterekre,
Ez a szó megtanít igaz szeretetre.

Bánatban, örömben - ver az Isten vagy áld,
Hogyha elrebeged, már ez is imádság.
És ha elébed jön könnyes szemű árva,
E szóra felpattan szíved titkos zárja.

Drága vigasztalás ez a szó, ez a név,
Királynak, koldusnak menedék, biztos rév.
Te vagy legboldogabb, nem gyötörnek gondok,
Ha keblére borulsz, és el kinek mondod?

S ha szomorú fejfán olvasod e nevet,
Virágos sírdombon a könnyed megered.
Van egy szó, van egy név, valóság, nem álom,
Nekem a legdrágább ezen a világon.

Nagy Ferenc

Forrás ~ Internet

 

VALAKI ÉRTEM IMÁDKOZOTT

Mikor a bűntől meggyötörten
A lelkem terheket hordozott
Egyszer csak könnyebb lett a lelkem
Valaki értem imádkozott.

Valaki értem imádkozott,
Talán apám, anyám régen?
Talán más is, aki szeret.
Jó barátom vagy testvérem?

Én nem tudom, de áldom Istent,
Ki nékem megváltást hozott,
És azt, aki értem csak
Egyszer is imádkozott.

 Reményik Sándor

VIDEÓ


 Forrás ~ Internet

 

GYÓGYÍTS MEG!

Én Istenem, gyógyíts meg engemet!
Nézd: elszárad a fám,
A testem-lelkem fája…
De épek még a gyökerek talán.
A tompa, tunya tespedés alatt,
Gyökereimben: érzem magamat,
És ott zsong millió melódiám.

Én Istenem, gyógyíts meg engemet!
Hiszen - nem is éltem igazában.
Csak úgy éltem, mint lepke a bábban,
Csak úgy éltem, mint árnyék a fényben:
Rólam gondolt roppant gondolatod
Torz árnyékaképen.
 
Egy kóbor szellő néha-néha
Valami balzsam-illatot hozott.
Akkor megéreztem: ez az élet,
S megéreztem a Te közelléted,-
S maradtam mégis torz és átkozott.
Én Istenem, gyógyíts meg engemet.
 
Én szeretni és adni akarok:
Egy harmatcseppért is - tengereket.
S most tengereket látok felém jönni,
És nem maradt egy könnyem - megköszönni. 
 
Reményik Sándor
 
VIDEÓ


Forrás ~ Internet

Népszerű bejegyzések az elmúlt 7 napban

Népszerű bejegyzések az utolsó 30 napban

Népszerű bejegyzések minden időpontban