A stresszel összefüggő egészségkárosodások leginkább a hosszan tartó nem túl nagy intenzitású, de nehezen elkerülhető stresszhelyzetek következményei. A tárgyalt megbetegedések, tünetek tapasztalása esetén, érdemes arra is gondolni, hogy esetleg nem kellene-e életmódunkon is változtatni a gyógyulás érdekében.
A stresszreakció alapvető célja, hogy a stresszhatás következtében felkészítse a szervezetet a támadásra vagy védekezésre. Ennek érdekében a belső egyensúly - az idegi-hormonális rendszer közvetítésével – az egyes szervrendszerekben olyan irányban változik meg , hogy a szervezet felkészülhessen a válaszlépésre. A vázizmok erei kitágulnak, a jobb energiaellátás biztosítása érdekében. Az emésztőszervek erei ugyanakkor, összeszűkülnek, mivel az emésztés háttérbe szorul. A vérnyomás összességében emelkedik, nő a pulzusszám. Mivel a cél az azonnali stresszhelyzethez való sikeres alkalmazkodás, a hosszú távú túlélést biztosító szervek (emésztőrendszer reproduktív szervek) működése csökken.
Szerv | Paraszimpatikus hatás Passzív és tartalékoló hatás | Szimpatikus hatás Aktív és mozgósító hatás |
Szív | Csökken a pulzusszám, csökken a szív nyomás funkciója, és energia felhasználása | Nő a pulzusszám (azaz az összehúzódások száma nő), nő a szív nyomásfunkciója és energiafelhasználása |
Erek | A hasi és a bőr erek tágulnak, a többi ér szűkül, a vérnyomás csökken | A hasi és a bőr erek szűkülnek, a többi ér tágul, a vérnyomás emelkedik |
Hörgőizomzat | A hörgőizomzat szűkül | A hörgőizomzat tágul |
Béltraktus | A perisztaltika (bélmozgás-továbbítás), a tónus és a szekréció (kiválasztás) fokozódik, az epehólyag összehúzódik | A bél perisztaltika, a tónus és a szekréció nagyban csökken, az epehólyag elernyed |
Szem | A pupilla szűkül, a könnyelválasztás fokozódik | A pupilla tágul, a könnyelválasztás csökken |
Nyálmirigy | Fokozódik a nyálelválasztás | Csökken a nyálelválasztás |
Pancreas (hasnyálmirigy) | A hasnyáltermelődés fokozódik | A hasnyáltermelődés csökken |
Lép | A lép elernyed | A lép összehúzódik |
Hormonok | Az inzulintermelés fokozódik | Az adrenalin, noradrenalin (mellékvese hormonok) és a tiroxin (pajzsmirigyhormon) termelés fokozódik |
Anyagcsere | A májban a glikogén raktározódása fokozódik, hypoglikémia (alacsony cércukorszint) lép fel | A májban a glikogén lebomlik, hyperglikémia (emelkedik a vércukorszint) lép fel |
Urogenitális szervek | A méh összehúzódik, a pénisz és húgycső erei tágulnak | A méh, a húgycső elernyed, a pénisz erei szűkülnek |
Bőr | Verejtékmirigyek kiválasztása, működése nő, izzadás | Hőleadás csökken→szőrmerevítő izmok összehúzódnak, izomremegés beindítása |
Modern kori életünk stresszhelyzetei azonban nem egyszeri gyors alkalmazkodást igényelnek, hanem folyamatos komplex alkalmazkodást. A krónikus stressz következtében állandósult készültségi reakció a belső egyensúly megbomlásához vezethet, ami testi tünetekben is jelentkezhet.
Stressz és a szívérrendszeri megbetegedések
A stresszreakció következtében úgynevezett szimpatikus túlsúly keletkezik, ami arra utal, hogy szervezet az idegi-hormonális szabályozáson keresztül gyors reagálásra készül fel. Az erek egy része összeszűkül, a vesék kevesebb vizet és sót választanak ki, összességében nő a vérnyomás, ami magas vérnyomás betegséghez vezethet A megnövekedett vércukor és vérzsír szint fokozza az érelmeszesedés kockázatát, ami a véredények elzáródásához , akár szívinfarktushoz vagy agyvérzéshez is vezethet.
Stressz és a tápcsatorna megbetegedései
A vérkeringés átrendeződése következtében, amíg az agy és a vázizmok több vérhez jutnak, addig csökken a tápcsatorna, a vesék, és a bőr vérellátása. Az emésztőrendszer rossz vérellátása következtében fekélyek alakulhatnak ki a gyomorban, a nyombélben és a tápcsatorna alsóbb szakaszaiban. Az emésztés optimális működéséhez a tápcsatorna jó vérellátása szükséges, ez azonban az eltolódott szimpatikus/paraszimpatikus egyensúly miatt nem valósul meg, ami emésztési problémákhoz vezethet: gyomor és bélfájdalom, emésztési és felszívódási zavarok, étvágytalanság, vagy fokozott étvágy, Irritábilis bél szindróma (hasmenés, székrekedés, puffadás)
A stressz pszichiátriai vonatkozásai
A stresszhatások pszichiátriai vonatkozásai igen szerteágazóak. A megküzdés nehézségei, illetve a nem megfelelő megküzdési minták önrontó körök kialakulásaihoz vezethetnek és az érzelmi szociális funkciók zavarait okozhatják. A leggyakrabban előforduló kórképek a különböző alvászavarok, szorongásos állapotok, hangulati zavarok, depresszió. A nem megfelelő megküzdési minták alkalmazásának tipikus példája a stresszhelyzet alkohollal történő oldása.
A stressz hatása az immunrendszerre
A krónikus stressz az ellenállóképességet csökkenti. A fertőző betegségek iránti fogényoság nő. Allergiás és autoimmun betegségek hátterében is állhat stresszhelyzet . A betegségek tünetei stressz hatására romolhatnak. A daganatos betegségek kialakulásával kapcsolatban megfigyelték, hogy gyászolók között( a gyász mint negatív életesemény igen jelentős stresszforrás) nagyobb valószínűséggel alakulnak ki daganatos megbetegedések a veszteség évében.
A szexuális zavarok és a stressz
Az ivarszervek nagyon összetett visszacsatolásos idegi- hormonális szabályozás alatt állnak, ezért nem meglepő, hogy a hosszú időn át fennálló stresszhatás megbillentheti ennek a bonyolult rendszernek az egyensúlyát. A stresszhatás hormonális változásai, az úgynevezett stresszhormonok által befolyásolják az ivarszervek működését szabályozó hormonok termelődését, kiválasztását. Összefüggés mutatható ki a menstruációs zavarok, meddőség, koraszülés,spontán vetélés, és stresszhatások között. Férfiaknál a szimpatikus aktivitás túlsúlya hozható összefüggésbe a korai magömléssel és az impotenciával. Itt is szükséges megjegyezni azonban, hogy mivel nagyon összetett szabályozási rendszerekről van szó, a tünetek hátterében is, több tényező együttes megléte sejthető.
Légzőszervi betegségek és a stressz
A hosszan tartó stresszhatások a légzőszervek működését is negatívan befolyásolhatják, különösen akkor, ha a stressz, valamilyen alapbetegséghez társul. A dohányzással összefüggésbe hozható krónikus bronchitis kiújulásában jelentőséget tulajdonítanak a krónikus stressznek. Az ellenállóképesség csökkenésén keresztül a légúti fertőzések kockázata nő. Külön említést érdemel, hogy az alapbetegség megléte esetén a stresszhatás asztmás rohamot provokálhat.
Stressz és a vázizomrendszer
A stresszreakció, a fokozott készenlét az izmok állandó túlzott megfeszülését eredményezi. Ennek következtében fájdalom tünetek alakulhatnak ki . Jellemzőek az egyes hát és derékfájdalmak , de akár a fejfájás bizonyos formái is. A fájdalom következtében beszűkülő mozgások talaján az izületekben is elváltozások keletkezhetnek, melyek önrontó köröket generálva, fenntartják az izomfeszülést és a mozgáshiányt.
A stressz egészségi állapotra gyakorolt hatása életkorok szerint
Stressz okozta betegségek életkoronként és nemenként | |
35-40 évesek | |
Férfiak | Nők |
Magas vérnyomás | Petefészek ciszták |
Tartási rendellenességek | Lábboltozati rendellenességek |
Elhízás | Precancerózus (daganat előtti állapotban lévő) anyajegyek |
Feszültség | Szorongás |
40-45 évesek | |
Férfiak | Nők |
Magas vérnyomás | Emelkedett vércukorszint |
Túlsúly | Túlsúly |
Gombás fertőzések | Lúdtalp,gerincferdülés |
Szorongásos betegségek | Emlő és petefészek ciszták |
Emlődaganatok | |
Méhnyak sebek | |
45-50 évesen | |
Férfiak | Nők |
Magas vérnyomás | Magas vérzsír-szint |
Magas koleszterin és vércukorszint | Hallás és látáskárosodás |
Prosztata megnagyobbodás | Gerincferdülés |
Látás és halláskárosodás | Kezdődő csontritkulás |
Visszerek | |
Mioma | |
Korai stádiumú emlő-vastagbél és méhnyak daganatok | |
55-60 évesen | |
Férfiak | Nők |
Szív és érrendszeri elváltozások | Magas vérnyomás |
Tüdő,prosztata és vastagbél daganatok | Cukorbetegség |
Rossz májfunkció | Látászavarok |
Látászavarok | Emlő,méhnyak és méhtest daganatok |
Eltérés a vérképben | Depresszió |
Prosztata megnagyobbodás | Izületi gyulladások |
Klimax okozta mentális betegségek | |
