'Mikor Istenre bízom a sorsom, érzem, hogy Isten nem ad föltétlen jogot ehhez.
Hinnem kell benne, hogy 'madárka tolla se hull ki' az Ő akarata nélkül, de nincs jogom vaksi bizalommal mindent az Ő kezébe tenni le; Isten reám bízta, hogy csináljam és igazítsam a sorsom.
 S csak, ha vállalom ezt a feladatot, akkor segít.
A tunyák és a gyávák, akik bólogatva és hümmögve, Istenre bíznak mindent:
a válságos pillanatban Isten szava nélkül maradnak.'

Márai Sándor