Ágh Tihamér ~ Adventkor
Ködös hajnal-órák, tejszínű reggelek,
a földön sárguló, elkínzott levelek.
Az ég hólyagszemén nem tör át a nap
sugárnyalábja felhőtlen megakad.
Az ősz lassan lépked, majd télbe borul
és ahogy megvirrad, be is alkonyul...
Este tompa fények remegnek az utcán,
megtörnek a tócsák fodródozó foltján.
De a hétköznapok bágyadt szürkesége
nem törheti meg azt, ami bennünk béke.
Lelkünkben reménység,
a szívünkben áldás:
Ránk köszöntött advent,
boldog Jézus-várás...
Az első gyertya lobbanása a hit fényét hozza.
A második, mint fénysugár a reményt dalolja.
A harmadik a szeretet lángját, melegét meséli.
A negyedik az Örök hazát, az üdvözülteket idézi.
VIDEÓ
Forrás ~ Internet
