Az Ünnep végigsétált a tereken és az utcákon.
Benézett az ablakon, belépett az ajtókon.
Volt, ahol megpihent, volt, ahonnan gyorsan továbbsietett.
Elcsitította a szeleket, szépre festette az eget és a felhőket.
Elsimította az aggódó ráncokat néhány arcon,
örökre lezárt néhány fáradt szempárt és megállt,
hogy gyönyörködjön kisgyermekek mosolygós álmaiban.
Kibékített néhány veszekedőt és nem értette,
mások miért miatta vesznek össze.
Az utcán lépkedve betakart néhány fázó hontalant
és enni adott néhány éhezőnek.
Volt, aki ellépdelt mellette, észre sem vette.
Volt, aki rég nem látott ismerősként üdvözölte.
Végül bepillantott boldog és boldogtalan álmokba,
majd észrevétlenül kisétált a terekről és az utcákról.
Forrás ~ Internet