ÉDESAPÁM EMLÉKÉRE

Nem integet többé az elfáradt kezed,

Nem dobog értem jóságos szíved.

Számomra Te sosem leszel halott,

Örökké élni fogsz, mint a csillagok!

Ez a gyertya most érted égjen,

Ki fent laksz már a magas égben!

Ki vigyázol rám onnan fentről,

S lelkemhez szólsz a végtelenből.

Úgy mentél el, ahogy éltél, csendesen és szerényen.

Drága lelked nyugodjék békében!

 

Forrás ~ Internet