Aranyosi Ervin ~ Útravaló

Nehéz feladatot bízok most lelkedre,

a szó erejével hass az emberekre!

Tanítsd hát meg őket önzetlen szeretni,

mutasd meg miképp kell jó embernek lenni!

Mondd el, a félelem olyan, mint az árnyék,

a mögött is látszik, ki a fényben áll még,

de ha sötétjére, végre, fény vetülne,

az ember a bűntől is megmenekülne.

Nem kell azt legyőzni, nem kell harcba szállni,

nem kell katonává, bősz harcossá válni,

csak megérteni kell! A félelem átok!

A gonosz árnyéka így kerülhet rátok!

Menj hát a fény felé, kövessék a lépted,

a szeretet útja mennybe vezet téged,

s nem kell szép Földünket magad mögött hagyni,

itt van a mennyország, fényben kell maradni!

Tudod, csak egy út van, a szeretet útja,

az válhat boldoggá, aki megtanulja.

Ez maga a csoda, szórhatod két kézzel,

mindig újabb terem, és sohasem vész el!

'Kérd és megadatik', 'add és visszakapod',

ennyi varázslattal szépítsd minden napod!

Szereteted küldd szét, a szó könnyű szárnyán,

s úrrá lehetsz mindig a gonoszság árnyán!

Bocsáss meg azoknak, kik még bűnben élnek!

Tudatlanok Ők még, árnyékuktól félnek.

Nem látják, nem értik, mi a lét értelme,

ahol a szív hallgat, s irányít az elme!

Ott a szeretetnek nincsen még hatalma,

sötét falat épít a pénz birodalma.

Gazdagság és siker fájdalomra épül,

önzést, erőszakot hívva segítségül.

Menj hát, s szeretettel váltsd meg a világot,

elveszett szívekbe gyújts szeretet-lángot!

Mutass méltó példát, szavad melegítsen,

elveszett lelkeket a fénybe segítsen!

Csillapíts haragot, szívbe maró mérget,

emeld fel lelküket, mely a mennybe érhet!

A szeretet magját szórd szerte a Földön,

lelkünk szép vizétől új élet fejlődjön!

https://www.youtube.com/watch?v=HlLIRGox2Fo

Forrás ~ Internet

 

HÁROM KAPU

 

Egy királynak volt egy okos és bátor fia. Hogy felkészítse őt az életre, elküldte egy bölcs öreg emberhez.

- Világosíts meg engem: mit kell tudnom az életben?

- Szavaim eltűnnek majd mint lépteid nyoma a homokban, ám mégis adok neked néhány tanácsot. Utad során az életben, három kapuval fogsz találkozni. Olvasd el, mit ír mind a három kapun. Ne próbálj meg visszafordulni, mert arra ítéltetsz, hogy újra és újra átéld azt, amit megpróbálsz elkerülni. Nem mondhatok többet. Te magad kell átmenj ezen, szívvel és testtel. Most menj! Kövesd az előtted álló egyenes utat!

Az öreg bölcs eltűnt és a fiatal elindult életének útján.

Nem sokkal ez után, egy nagy kapu előtt találta magát, melyen ezt olvasta:

VÁLTOZTASD MEG A VILÁGOT!

Ez volt az én szándékom is, gondolta a herceg, mivel bár vannak dolgok amiket szeretek ezen a világon, más dolgok, egyáltalán nem tetszenek nekem. Ekkor kezdődött el az első harc. Ideálja, képessége és élénksége arra késztették őt, hogy harcba kezdjen a világgal, létrehozzon, hódítson, saját kívánsága szerint modellálja a világot. Megtalálta a hódító élvezetét és mámorát, ám szíve vigasztalást nem nyert. Sikerült neki néhány dolgot megváltoztatnia, ám sok más ellenállt neki. Múltak az évek. Egy napon, ismét találkozott a bölcs öreggel, aki megkérdezte tőle:

- Mit tanultál ezen az úton?

- Megtanultam megkülönböztetni azt ami hatalmamban áll, attól ami kisiklik hatalmam alól, ami tőlem függ, attól ami nem tőlem függ.

- Rendben, mondta az öreg. Használd erődet arra, ami hatalmadban áll és felejtsd el azt, ami kicsúszik ujjaid közül. És eltűnt.

E találkozás után nem sokkal, a herceg a második kapu előtt találta magát, melyen ez állt:

VÁLTOZTASD MEG A TÖBBIEKET!

Ez volt az én szándékom is, gondolta ő. A többiek az élvezet, öröm és elégedettség forrásai, ugyanakkor a fájdalom, baj és frusztráció forrásai is. Tehát harcba szállt minden ellen, ami nem tetszett neki vagy zavarta őt a környezetében. Megpróbált behatolni jellemükbe és kipellengérezte hibáikat. Ez volt az ő második csatája. Egyik nap, amikor a mások megváltoztatására tett törekvésein meditált, ismét találkozott a bölcs öreggel, aki megkérdezte tőle:

- Tehát, mit tanultál ezen az úton?

- Megtanultam, hogy nem mások az örömöm vagy fájdalmam, elégtételeim vagy vereségeim forrásai. Ők, csupán egy alkalom, mely fényre hozza ezeket. Mindezek a dolgok, bennem gyökereznek.

-Igazad van, mondta az öreg. Az által, amit ők felébresztenek benned, lelepleznek önmagad előtt. Légy hálás azoknak, akik vibrálásra késztetik benned az örömet és az élvezetet, de azoknak is, akik által megszületik benned a szenvedés vagy frusztráció, mert általuk mutatja meg neked az élet azt, hogy mit kell még megtanulnod és milyen utat kell követned.

Nem sokkal ez után, a herceg elérkezett egy újabb kapuhoz, melyen ez állt:

VÁLTOZTASD MEG ÖNMAGADAT!

Ha én vagyok problémáim oka, akkor ez azt jelenti, hogy ezt kell tennem, mondta, és elkezdte a harcot önmaga ellen. Behatolt önmaga belsejébe legyőzni tökéletlenségeit, hibáit, megváltoztatni mindazt, amit nem szeretett magában, mindazt ami ideáljának nem felelt meg. Miután néhány évet önmagával harcolt, miután pár sikert, ám kudarcot és ellenállást is megtapasztalt, a herceg ismét találkozott a bölcs öreggel, aki megkérdezte tőle:

- Mit tanultál ezen az úton?

- Megtanultam, hogy léteznek bennünk olyan dolgok, melyeket enyhíthetünk, ám olyan dolgok is, melyek ellenállnak nekünk és nem tudjuk legyőzni őket.

- Így van, mondta az öreg.

- Igen, de elegem van abból, hogy mindennel, mindenkivel és önmagammal is harcoljak! Vajon, soha nem lesz vége ennek? Szeretnék lemondani, feladni és megnyugodni.

- Ez lesz az utolsó leckéd, ám mielőtt tovább mennél, fordulj vissza és szemléld meg a bejárt utat, válaszolt az öreg, majd eltűnt.

Visszatekintve, a herceg meglátta a távolban a harmadik kapu másik felét, melyen ez állt:

FOGADD EL ÖNMAGAD!

A herceg. Elcsodálkozott azon, hogy nem látta az írást akkor, amikor először lépett be e kapun, a másik oldalról. A harc közben vakká válunk, mondta magának. És közben, meglátta maga körül a földön mindazokat akiket visszautasított vagy legyőzött az önmagával vívott harcban: saját hibáit, árnyékait, félelmeit és korlátait. Valamennyit felismerte és megtanulta őket elfogadni és szeretni. Megtanulta összehasonlítás, ítélkezés vagy bűntudat nélkül szeretni önmagát.

Ismét találkozott a bölcs öreggel, aki megkérdezte tőle:

- Mit tanultál még pluszban ezen az úton?

- Megtanultam, hogy ha gyűlölöm egyik részemet, arra ítélem magam, hogy soha ne értsek egyet önmagammal. Megtanultam teljes mértékben, feltétel nélkül elfogadni magam.

- Rendben, ez az első dolog, amit soha nem szabad elfelejtened az életben, most tovább mehetsz.

A herceg megpillantotta a távolban a második kaput, mely másik oldalán ez állt:

FOGADJ EL MÁSOKAT!

És körülötte, felismerte mindazokat a személyeket, akikkel találkozott életében, azokat akiket szeretett, és akiket gyűlölt, azokat akiken segített, és akiket legyőzött. Ám meglepetésére, most képes volt meglátni tökéletlenségeiket, hibáikat, melyek valamikor módfelett zavarták őt, melyek ellen harcolt.

A bölcs öreg ismét megjelent és megkérdezte tőle:

- Mi az a többlet, ami ez úttal megtanultál ezen úton?

- Megtanultam, hogy ha összhangban vagyok önmagammal, senkit sem vádolok és senkitől sem félek.

- Rendben, ez a második dolog amit észben kell tartanod. Folytasd az utad.

A herceg megpillantotta az első kaput, melyen régóta átment és elolvasta a másik felére írt szöveget:

FOGADD EL A VILÁGOT

Körülnézett és felismerte azt a világot, amit meg akart hódítani, átalakítani, megváltoztatni.

Elborította őt az összes dolgok szépsége, tökéletessége. Mégis ugyanaz az egykori világ volt. Vajon a világ változott meg, vagy saját tekintete?

Ekkor megjelent az öreg és megkérdezte tőle:

- Mit tanultál ezen az úton?

- Most megtanultam, hogy a világ lelkemnek tükre. Hogy én nem a világot látom, hanem önmagam benne. Amikor boldog vagyok, a világ csodálatosnak tűnik számomra, amikor boldogtalan vagyok, a világ szomorúnak tűnik nekem. A világ nem vidám, nem is szomorú. Egyszerűen létezik. Nem a világ szomorított el engem, hanem saját lelkiállapotom és gondjaim. Megtanultam ítélkezés és feltétel nélkül elfogadni azt.

- Ez a harmadik fontos dolog, amit nem szabad elfelejtened. Most megbékéltél önmagaddal, másokkal és a világgal!

Készen vagy arra, hogy elindulj az utolsó próba felé: átmenet a beteljesülés nyugalmáról - a nyugalom beteljesítésére, - mondta az öreg és örökre eltűnt.

Forrás ~ Internet

 

 

KÍVÁNOK NEKED!

 

Egy boldogabb világot kívánok Neked, ahol sokkal több lesz a szeretet.
Ahol derűvel, hittel élheted az életet, ahol a mosoly és a nevetés a lételemed lehet.
Egy boldogabb világot kívánok Neked, ahol nem félsz önmagad lenned.

Ahol bátran kimondhatod mi a jó Neked, ahol céloktól vezérelve éled az életed.
Egy boldogabb világot kívánok Neked, ahol 365 napon át feltétel nélkül szerethetsz.
52 héten át reményteli szívvel élhetsz, hiszel magadban, bízol az isteni gondviselésben.

 

Forrás ~ Internet

Aranyosi Ervin ~ Üres kézzel jövünk - megyünk! 

Mikor a Földre érkezünk, nagyon üres mindkét kezünk,

 s mikor a Földről távozunk, csak annyink lesz, amit hozunk. 

Ezért ne is gyűjts kincseket, a kincs, s vagyon mind itt reked!

 Csak lelked lehet gazdagabb, ha jól érezted itt magad. 

 Mi a tiéd e létben itt? Ha vannak szép emlékeid! 

Azt nem veheti senki el, s viszed, ha egyszer menni kell!

 Élményeid a kincs csupán, időd ne vesztegesd bután, 

élvezz ki órát, perceket, örömmel töltsd fel lelkedet! 

Szerezz örömet másnak is! A jó érzés a drága kincs! 

Ezt szórd a szélbe szerteszét, s ez nem afféle szentbeszéd! 

Szeress, örülj, legyél vidám! Ne sajnálj eztán semmit ám! 

Tedd teljessé az életed, a szép vezesse léptedet! 

A szép, a jó, s a szeretet, s ne játssz másoknak szerepet! 

Hisz angyal vagy, ha felfogod, a boldogsághoz van jogod! 

 Amit adsz, vissza azt kapod, tedd tartalmassá a napod! 

Légy hálás persze mindenért, ami öröm e szinten ért! 

Ha egyszer eljön majd a nap, mikor a menny visszafogad, 

s Atyádhoz végre visszatérsz, lelked mutatja mennyit érsz!

VIDEÓ

 https://www.youtube.com/watch?v=Ab3lhEmema4

Forrás ~ Internet

SZÜLEIM EMLÉKÉRE

Sokszor elrévedek, olykor rám tör a magány, 

Veletek szaladok emlékek . . . 

Emlékeitek édesanyám! 

Az idő szalagján felfestve a múlbéli parány, 

Nekem többek, mindenek . . . .

Emlékeitek édesapám! 

 

Mert ha szólítlak, a válasz már nem jár, 

Mondom én, mintha . . ., remélek! . . 

Emlékeitek édesanyám! 

Keresve, utamon sokszor látom, halvány . . . 

Felnevelt, hála, köszönet! 

Emlékeitek édesapám! 

 

Temetőbe járok, sírok . . , ritkán 

Mondom imám, rebegek . . . 

Emlékeitek édesanyám! 

Őszi köd maszatol, már ideköltözött a táj! 

Lejtő a tónál . . . Meredek! 

Emlékeitek édesapám!

 

St. Martin

 

VIDEÓ

 

 https://www.youtube.com/watch?v=EshdixNPgQw

 

Forrás ~ Internet

Aranyosi Ervin ~ Halottaknak napján

Halottaknak napján,

gondolkozz el, kérlek!

Mennyire fontosak

azok, akik élnek?

Milyen gyakran gondolsz

rájuk szeretettel?

Jelenthet-e annyit,

mint ki régen ment el?

Ilyenkor az ember

temetőbe jár ki,

Elmúlt szeretteit

véli megtalálni.

Közben annyin élnek

magányosan, távol,

kire nem jut idő,

kit a szív nem ápol.

Pedig a halottak

a szívünkben élnek.

A hétköznapokba

bőven beleférnek.

M’ért nincs az élőkért

ugyanilyen ünnep,

ami lángra gyújtja

apró mécsesünket.

Aki elment, jól van,

csak egy más világon,

s nem tud örvendezni

levágott virágon.

Földdé porladt testet

látogatsz a sírnál.

Élőkért tehetnél,

ahelyett, hogy sírnál!

Oly sok a magányos,

kinek nem jut semmi.

Ki örülni tudna,

ha tudnák szeretni.

Ám ezt meg se látod

- tudod - attól félek.

Megbékélni kéne,

s nem visz rá a lélek.

Vársz, amíg késő lesz,

mikor már nem bánthat,

akkor száll szívedre,

majd a gyász, a bánat.

S jön halottak napja,

s mész a temetőbe,

bocsánatot kérni,

s elbúcsúzni tőle.

Forrás ~ Internet

Aranyosi Ervin: ~ Éld a napot

Minden egyes kornak van valami bája,
- és az embernek is számtalan hibája, -
ám ha minden korod tiszta szívvel éled,
minden pillanatban újabb vágyad éled.

Mire nem volt időd, azt most váltsd valóra!
Mától érted ketyeg, múlik minden óra.
Vedd a szépet észre, mi mellett elmentél,
lassíts, - éld a napot - végre szabad lettél!

Kicsit lassúbb lettél? Fájhat egy-két szerved?
A betegség jelzés, könnyebb elviselned,
ha megérted azt, mit lelked üzen véle:
- csökken a fájdalom, legyen bármiféle!

Életedben biztos, sok volt, aki bántott.
Bántásért a lelked, vajon megbocsátott?
Elengedted-e már a haragos múltat?
Jó diákhoz méltón, leckéd megtanultad?

S volt-e olyan ember, akit te bántottál?
Önmagadnak ezért meg is bocsátottál?
Patyolat tiszta már lelkiismereted?
Ha ez így van, tested nem is lehet beteg.

Ha van egy kis időd, szíved nyisd meg bátran,
szereteted szórd szét, szerte a határban,
szíved tiszta fénye, szálljon fűre, fára,
napfényre mosolygó, gyenge kis virágra.

Vizek csobogása vidámítsa lelked,
szeretet szikrája gyúljon lángra benned!
Szájad szélén mindig lágy mosoly ragyogjon,
szépségből a lelked, soha ki ne fogyjon!

És az emberekkel légy megértő, kérlek!
Mindegyik másképpen keresi a szépet.
Az sem tehet róla, aki még nem érti,
hogy a gondolata, a másikat sérti.

Mindig azt keresik, ami jónak látszik,
ám az élet néha 'délibábot' játszik.
Engedd el, mi bántott, csituljon a lelked,
a nyugalom leljen otthonára benned!

Élvezd ki a világ millió csodáját,
és ne keresd többé a mások hibáját.
Legyél újra tiszta, könnyű lelkű gyermek,
akit az emberek, s angyalok szeretnek!

Forrás ~ Internet

 Aranyosi Ervin ~ Válaszd a jót!

A bűnt, haragot te teremted,
általad él csak a gonosz!
Hited szerint jön létre benned,
s ha figyelsz, látod, kárt okoz.
Mi lenne, ha csak angyal lennél,
s hinnéd a jót, a szép csodát?
Tudnád a menny, az itt él benned,
– s nem gondolnád, hogy odaát.
Szeretni kéne megtanulnod,
s tanítani rá másokat!

A bűnt hagyni pokolba hullni,
s a jóra sem várnál sokat.
Teremthetnél a jó szíveddel,
s nem irigyelnéd másoktól el,
mert tiéd lehet minden álmod,
mikor a vágy körül ölel.
Szemüveg kell, hogy jobban láthass,
hogy észrevedd, hogy mi a szép?
A lélek tükrén néz keresztül,
ezért tette az Úr eléd!

Mert minden jobb, ha szívre hallgatsz,
– a harag rossz tanácsadó!
Temesd el régi, fájó múltad,
ne légy miatta lázadó!
A gonoszt, rosszat te teremted,
mert elhiszed, hogy létezik.
Míg élteted, a jó szándékod,
megbújva fájón éhezik.

A vágynak adj erőt, hatalmat,
kívánd, hogy minden jobb legyen!
Hogy lásd a Napot égre szállni,
másszál csak át a gondhegyen!
Lásd csak meg mindenben a szépet,
s meglátod napod felderül!

Vetíts élhetőbb jövőképet,
s a rossz jobblétre szenderül.
Vegyél pozitív szemellenzőt,
lásd csak a jót, az életet!
Gonosz és angyal közt ha dönthetsz,
jobb ha az angyalt élteted!

VIDEÓ

 https://www.youtube.com/watch?v=oK8Q3sgiheM

Forrás ~ Internet

ADD URAM, HOGY ÍGY LEGYEN!

Uram, vigyázz rám, hogy öregségemben is szerethető legyek. Fékezd meg túlbuzgóságomat, amellyel azt képzelem, hogy nekem minden témához mindig mondanom kell valamit. Szabadíts meg attól a jószándékú segíteni akarástól, amellyel mindig én akarom elrendezni mások rendezetlen ügyeit. Ne vegyem zokon, ha az emberek beavatkozásnak nevezik a segíteni akarásomat.

Taníts meg arra, hogy okos legyek, de nem okoskodó. Legyek mindig készen a szolgálatra, de a mellőzést is el tudjam fogadni. Sok bölcsességet halmoztam fel életemben és nagyon sajnálom, hogy ezt nem tudom másoknak továbbadni. Beletörődtem Uram, de, ugye, megérted azt a kérésemet, hogy legalább néhány barátom maradjon Taníts meg arra, hogy tudjak hallgatni a betegségeimről és a nehézségeimről. Ezek évről évre növekednek és velük együtt nő bennem a hajlandóság arra, hogy mindig ezekről beszéljek.

Nem merem azt a kegyelmi ajándékot kérni Tőled, hogy őszinte együttérzéssel tudjam hallgatni másoknak a betegségekről szóló folyamatos panaszkodását. De legalább adj erőt, hogy türelmesen végighallgassam őket.Azt sem merem kérni, hogy halványodó emlékezőképességemet erősítsd vissza olyanná, amilyen régen volt. Inkább azt kérem, hogy adj nekem több szerénységet és kevesebb magabiztosságot, amikor előfordul, hogy mások ugyanarra az esetre másképp emlékeznek, mint én. Ajándékozz meg azzal a csodálatos bölcsességgel, amely beláttatja velem, hogy én is tévedhetek.

Taníts meg arra, hogy előítéletektől és irigységtől mentesen fel tudjam fedezni az utánam következő nemzedékek igazát és ajándékozd nekem azt a derűs szabadságot, hogy sok jót tudjak mondani a fiatalokról. Tölts be úgy szereteteddel, hogy öregségemben is szívesen szóba álljanak velem az emberek. Tudom, hogy nem vagyok szent, de azt is tudom, hogy az öregember örökös zsörtölődése az ördög munkájának csúcsteljesítménye.

VIDEÓ

https://www.youtube.com/watch?v=Y6t1K0QuwmM

Forrás ~ Internet

FOHÁSZ

Istenem, add, hogy

Minél ráncosabb az arcom, annál üdébb legyen a lelkem,

Minél hajlottabb lesz a hátam, annál egyenesebb legyen a tekintetem.

Minél nehezebb lesz a járásom, annál könnyebben siessek feléd.

Minél inkább romlik a látásom, annál tisztábban lássalak Téged.

Minél jobban gyengül a hallásom, annál élesebben halljam hívó szavadat.

Minél elhalóbban hallatszik szavam, annál erősebben kiáltsak Hozzád.

Minél jobban látom a világi hiúságot, annál inkább Te légy életem értéke.

Minél világosabban látom gyarlóságomat, annál jobban táruljon felém irgalmad.

Minél inkább elsötétedik előttem napod, annál jobban ragyogjon fel a Te fényed! Amen.

Forrás ~ Internet

 

 Aranyosi Ervin ~ A világon annyi ember…

A világon annyi ember

nem hisz a csodákban.

Nem látja meg a szépséget,

a nyíló virágban.

Nem képes a pillanatban

szívből elmerülni.

Nem képes a természethez

közelebb kerülni.

A világon annyi ember

vár a nagy csodára,

bár ott van az orra előtt,

észlelésre várva!

Bezárt lelke pénzre, kincsre,

gazdagságra vágyna,

ahelyett, hogy napjaiban

örömet találna.

A világon annyi ember

nem képes szeretni,

a szépséget, a jóságot,

szívvel észre venni.

A jót, jóval viszonozni,

tiszta szívvel adni,

élvezni a percek súlyát,

jelenben maradni.

A világon annyi ember

másképp éli létét.

Könyörögve kéri Isten

kegyes segítségét.

A teremtő pedig teremt,

'két kezével' adja,

ám hit nélkül az adományt

zárt ajtó fogadja.

A világon annyi ember

nem érti a dolgot.

Miért szakad rá szenvedés,

és miért nem boldog?

Nem érti az életét,

hogy mi lehet a nyitja,

így aztán e kétes tudást

másnak is tanítja.

A világon annyi ember

tanulhatna élni,

mert a holnap lehet szép is,

nem kell tőle félni.

A tegnapon túl kell lépni,

mindent megbocsájtva,

csak az örömöt keresni,

csak a szépet látva…

VIDEÓ

 https://www.youtube.com/watch?v=xoi6mApDa4U

Forrás ~ Internet

 

SZÜLETÉSNAPI ÁLDÁS

Áldjon meg az Úr,

és töltse meg a te szívedet

békével és melegséggel,

elmédet bölcsességgel,

tekintetedet világossággal

és vidámsággal,

füleidet mennyei muzsikával,

ajkaidat kacagással,

orrodat finom illattal,

kezeidet gyengédséggel,

karjaidat erővel,

lépteidet lendülettel,

lábaidat tánccal,

és egész lényedet

jó egészséggel. Amen.

Forrás ~ Internet

Aranyosi Ervin ~ Mai ima

 

Drága jó Istenem,
segítsd tiszta lelkem.
Kérlek, hogy fohászom
meghallgatást nyerjen.

Engedd, hogy a hitünk,
mint a mag kikeljen,
engedd, hogy a lelkünk
szeretettel teljen.

Engedd színes álmunk
valósággá válni.
A béke madarát
a vállunkra szállni.

Az emberek lelke
tisztuljon meg szépen,
ragyogjon a jóság
az ébredők szívében.

Szeretetet szórjunk
az éhező világra!
Szívünk hangolódjon,
köszönő imára!

Add Uram, hogy kapjak
hitet, bátorságot!
Szeretettel teremts
egy boldogabb világot! Amen.

 

Forrás ~ Internet

ÁLDOTTAK AZ ÖREGEK BARÁTAI

Áldott, aki megértéssel kísér
és fogja reszkető kezünket,
Áldott, aki tudja, hogy hallásunk
nehezen kapja el már a szót,

Áldott, aki nem csodálkozik,
hogy sok mindent nem látunk
és lassan jár nálunk az ész,
Áldott, aki nem veszi észre,
hogy ma megint kiömlött
a kávé az asztalon,

Áldott, aki mosolyogva áll meg,
hogy elbeszélgessen velünk,
Áldott, aki nem árulja el,
hogy ma kétszer hallotta
tőlünk ezt a történetet,

Áldott, aki fel tudja idézni
velünk a tegnap emlékeit,
Áldott, akitől megtudjuk,
hogy nekünk is jut még
tisztelet, szeretet, hogy nem
vagyunk azért még mi se egyedül,

Áldott, aki segíti vinni öregségünk
keresztjét, amely nékünk is oly nehéz,
Áldott, aki szerető leleményességgel
segíti ingadozó lépteinket
a hazafelé vezető úton.

 Mécs László 

Forrás ~ Internet

EMBERSÉG

 

Egy nap, mint rest csiga, mászik,

Zivatarként zúg el a másik.

Mindegy, csak ugyanoda érnek.

Mit szólna ma tegnapi éned?

Amit éltél tisztes erényben,

Csupa félség s ösztön a fényben,

S ami pelyvád hull ki a rostán,

Nem lesz színig az se gonosz tán.

Mindegy, tovazizzen az élet:

Eszmélsz, s már itt az ítélet.

Szíved, agyad ostoba röggé…

Magad így vagy amúgy, de örökké.

Nincs szánva szemednek a holnap:

Ott légy igaz ember, ahol vagy.

Most tedd, amit adatik tenned:

Az Isten rügyezik benned.

 

 Sík Sándor 

VIDEÓ

https://www.youtube.com/watch?v=EOYxnBmED7M

 

Forrás ~ Internet

 

Aranyosi Ervin ~ Szavakat keresek

 

Szavakat keresek,

amik rólad szólnak,

szép szirmait bontják

mondanivalómnak.

Szavakat keresek,

miket még te sem tudsz,

míg a tiszta lelked

közelébe nem jutsz.

 

Hadd legyek hát tükröd,

lelked méltó párja,

szép szavakból készült

csodaszép ruhája.

Szavakat keresek,

amik rólad vallnak,

lüktetését adják

egy rólad írt dalnak.

 

Szavakat keresek

mit csak szívem ismer,

mely képes láttatni,

s hiszem, több nem is kell.

Hadd adhassam vissza,

mindazt, amit érzek,

mely nélkül a szívem

magányosan lézeng.

 

Szavakat keresek,

legyen szép üzenet,

mivel gyújtottad fel,

s őrzöd rég tüzemet.

Szavakat keresek,

dicsérőket, szépet,

Miért csatol hozzád

utunkon az élet.

 

Hadd mondjam el neked,

szívem összes titkát,

ahogy nem hallottad,

ahogy nem tanítják.

Szavakat keresek,

szívemben a hála,

melyek könnyű szárnyán

lelkem hozzád szállna.

 

Szavakat keresek,

s távolról már hallom,

szívem minden vágyát

velük most bevallom.

Hadd jusson el hozzád,

vidítsa fel lelked,

hogy tudd, az enyémet

magadhoz emelted.

 

Szavakat keresek,

melyből öröm árad,

biztonságban tudom

a szívemet nálad.

Szavakat kerestem,

s talán rájuk leltem,

amíg veled élek,

boldog az én lelkem!

 

 Forrás ~ Internet