Néhány dolog, amit érdemes tudnia a depresszióhoz társuló szorongásról
Az idegesség és a félelem mindennapi érzés. Fontos azonban, hogy felismerjük a különbséget a kóros és a normális szorongás között. Ha támadás ér minket a szorongás normális és természetes válasz, amely előkészíti az embert a 'küzdelem, vagy menekülés' válaszra. A felszólalás vagy vizsga előtti szorongásérzés, az úgynevezett 'lámpaláz' is természetes, mindaddig, amíg a fokozott éberség vagy feszültség nem akadályozza a teljesítményt. A szorongás tehát egy hasznos alkalmazkodást elősegítő mechanizmus, amikor az ember stresszhelyzetbe kerül, és csak akkor válik betegséggé, amikor tevékenységében gátolja vagy munkaképtelenné teszi az embert.
A szorongás önálló betegségként is megjelenhet és ma már a korábban egységesen 'neurózis'-nak tartott kórképet számos külön típusba sorolják, mint pánik, szociális fóbia, generalizált szorongásos zavar, akut stressz szindróma, stb.
A szorongás gyakran társul más betegségekhez, mint például a depresszióhoz és sajnos az öngyilkossági gondolatok kialakulásában is jelentős szerepet játszik.
A depresszióhoz társuló szorongás nagymértékben megnehezítheti a depresszió kezelését, így mindenképpen a két betegséget egyszerre kell kezelni.
A következő ábrán látható, hogy melyek azok a tünetek, amelyek közösek a depresszióban és a hozzá kapcsolódó szorongásban.
A pánikroham tünetei
A pánikroham hirtelen ránktörő félelemérzéssel jár, ráadásul bármikor előfordulhat, még álmunkban is. Sokan összetévesztik a szívrohammal, olyan erős halálfélelemmel járhat.
A pánikroham leggyakoribb kísérőjelenségei a következők:
- szapora szívverés
- gyengeség, szédülés
- kéz- és ujjzsibbadás
- rettegés, halálfélelem
- verítékezés, hidegrázás
- mellkasi fájdalom
- nehézlégzés
- torokszorítás (gombóc a torokban)
- zavartság
A pánikrohamok általában rövid ideig, nem egészen tíz percig tartanak, bár egyik-másik tünet tovább is fennállhat. Azoknál, akiknek már volt pánikrohamuk, nagyobb a kockázata a további rohamoknak, mint azoknál, akiknek még soha nem volt. Pánikbetegnek hívjuk azt, akinek többször ismétlődő pánikrohamai vannak.
- gyengeség, szédülés
- kéz- és ujjzsibbadás
- rettegés, halálfélelem
- verítékezés, hidegrázás
- mellkasi fájdalom
- nehézlégzés
- torokszorítás (gombóc a torokban)
- zavartság
A pánikrohamok általában rövid ideig, nem egészen tíz percig tartanak, bár egyik-másik tünet tovább is fennállhat. Azoknál, akiknek már volt pánikrohamuk, nagyobb a kockázata a további rohamoknak, mint azoknál, akiknek még soha nem volt. Pánikbetegnek hívjuk azt, akinek többször ismétlődő pánikrohamai vannak.
A pánikbetegség oka nem világos, sokaknál az élethelyzetben beállt nagyobb változások (családalapítás, gyerekszülés, első munkahely, stb.) hozzák elő, de okozhatja nagy stressz is. Van némi bizonyíték arra is, hogy esetleg örökletes. A pánikbetegeknél nagyobb a depresszió, az öngyilkosság és a szenvedélybetegség kialakulásának kockázata is.
 |
| A pánik tünetei |
