Vitamin ABC
Vitaminoknak
nevezzük a szervezetben zajló biokémiai folyamatok szabályozásához
nélkülözhetetlen, felépítésünkben eltérő szerves tápanyagok csoportját.
Jelentős
részüket a szervezet nem tudja előállítani, ezért kívülről, a
táplálékból vagy kiegészítők formájában kell testünkbe juttatni, mert
bármelyik hiányzik is közülük, az életműködésünk károsodhat.
A
szerves anyagok, azaz a vitaminok mellett a szervezetnek szervetlen
tápanyagokra is szükségük van. Ha ezekből a napi szükségletünk 100
milligrammnál több, akkor szervalkotó ásványi anyagoknak, ha kevesebb,
nyomelemeknek nevezzük ezeket.
Az
évszázad elején még semmit sem tudtunk ezekről a tápanyagokról, ám alig
néhány évtized lefogása alatt csaknem ötven, az élethez
nélkülkülözhetetlennek gondolt anyagot azonosítottak. Mindnek nevet és
számot adtak, csakhogy a tudomány fejlődésével kiderült, hogy ezek zömét
a szervezet elő tudja állítani. Ezért hiányos a mai vitamin ABC, az E
után nem következik F, sem G. Mai ismereteink szerint 18-féle ásványi
anyag és 13 vitamin szükséges az életfolyamatok fenntartásához.
Íme a legfontosabbak:
Zsírban felszívódó vitaminok
A
– helyreállítja a bőr és nyálkahártyák épségét, nélkülözhetetlen a
retina működéséhez, segíti a szem alkalmazkodását a sötéthez. Lelőhelye a
máj, tej, tojássárgája, vaj, tengeri halak, sárgarépa, kelkáposzta,
paraj.
D
– szükséges a kalcium- és foszfátanyagcseréhez, a csontok és a fogak
egészségéhez. Napfény hatására termelődik a bőrben, télen mesterségesen
kell pótolni. Legjobb források az olajoshal, a csukamájolaj, tej,
tejtermékek, tojás, vitaminozott margarin.
E – antioxidáns
vitamin, ami a szervezetbe kerülő vagy ott keletkezett káros anyagokat
(szabad gyököket) közömbösíti, stabilizálja a sejtmembránokat.
Megtalálható a növényi olajokban, a zöldnövényekben és a
gabonacsírákban.
Vízben oldódó vitaminok
(Nem sokáig tárolódnak, ezért akár napi pótlásuk is szükséges lehet.)
B1
– a szénhidrátok és az alkohol lebontásában játszik szerepet, hiányában
károsodnak a hám és az idegszövetek. Lelőhelye a máj, a barnakenyér, a
hüvelyesek és az élesztő.
B2
– a zsír és fehérjelebontásban vesz részt, jelenléte a nyálkahártyák és
a bőr épségének megőrzéséhez szükséges. Tejből és tejtermékekből, a
májból, húsból, tojásból vehetjük magunkhoz.
B6
– a fehérjeanyagcsere-folyamatokban nélkülözhetetlen, fontos a normális
vérképzéshez, a központi idegrendszer működéséhez és a bőr
anyagcseréjéhez. Leginkább a májban, a sovány húsokban, a teljes értékű
gabonában, a tejben és tejtermékekben, a tojásban, élesztőben, a
búzacsírában és a hüvelyesekben található.
B12 – a vörösvértestek képződését, valamint a vas beépülését szolgálja. A tojás, a hús, a máj és a tejtermékek a fő forrásai.
C –
a kötőszövetek képződéséhez és a vérképző anyagok felszívódásához
szükséges. A citrusfélék, a káposztafélék, a friss gyümölcsök a
zöldpaprika és a petrezselyem zöldje a lelőhelye.
Niacin
– a sejtekben zajló kémiai reakciókért és a szénhidrát-anyagcseréért
felel. Legjobb forrásai a gabonafélék, a máj, a sovány húsok, a tej és a
zöldfélék.
Folsav
– a vörösvértestek képzésében segít a B12-nek, valamint a DNS és RNS
molekulák anyagcseréjéhez nélkülözhetetlen. Friss leveles zöldségekből,
főzeléknövényekből, gyümölcsökből, halból és májból juthatunk hozzá.
Pantotensav
– a szénhidrátok és zsírok anyagcseréjéhez, a haj regenerálódásához,
valamint az idegrendszer működéséhez szükséges. Máj-, vese-, hús- vagy a
hüvelyesek, a brokkoli és a csiperkegomba fogyasztásával pótolható.
Ásványi anyagok
Kalcium
– szükséges az izomzat és az idegrendszer normális működéséhez,
szerepet játszik az anyagcsere minden területén, nélkülözhetetlen a
csontfejlődéshez és a felnőttkori csontátépüléshez. Például a tejből és
tejtermékekből vehetjük magunkhoz.
Magnézium
– központi szerepe van a sejtműködés szabályozásában, az izom- és
idegsejtek ingerlékenységének kontrolljában. Zöldfélék, halak,
hüvelyesek és gyümölcsök tartalmazzák.
Kálium – az ingerületvezetésben, az izom- és idegműködés szabályzásában vesz részt. A zöldségek és gyümölcsök a fő forrásai.
Foszfor
– a sejtek energiaháztartása és a csont- és fogképződés szempontjából
meghatározó. A száraz hüvelyesek és az olajos magvak fogyasztásával
pótolhatjuk.
Vas
– a hemoglobinmolekula központi atomjaként a sejtek megfelelő
oxigénellátáshoz nélkülözhetetlen. A vörös húsok, a tojás, a máj és
egyéb belsőségek jelentik a lelőhelyét.
Réz
– jelentős szerepe van a vérképzésben, a sejtlégzésben, az
enzimháztartásban és az agyi anyagcsere-folyamatokban. Fokhagymában,
vöröshagymában, spenótban, a petrezselyem zöldjében és a hüvelyesekben
található leginkább.
Cink
– fontos a DNS-, az RNS-molekulák, valamint a fehérjék szintéziséhez,
az immunrendszer megfelelő működéséhez. Húsokból, májból, tojásból és a
hüvelyesekből pótolhatjuk a hiányát.
Mangán – védi a sejtmembránokat a szuperoxidok, szabad gyökök káros hatásától.
Jód
– létfontosságú a normális pajzsmirigyműködéshez, szükséges az
idegrendszer, a csontozat fejlődéséhez, növekedéséhez. A tengeri halak,
kagylók, tengeri só vagy a jódozott hazai só a legjobb forrása.