Honnan ered Húsvét ünnepe?

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, ennek következtében két egymást követő évben különböző napokra eshetnek. Ennek köszönhetően sok ideig vita tárgyát képezte az ünnep helyes időpontjának meghatározása, és a mai napig léteznek is eltérések. A nyugati keresztény vallás húsvét időpontját a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapra tűzte ki, azonban a keleti keresztény vallás kissé más módon számol. Ennek köszönhetően a legtöbb esetben a húsvétot más napokon ünneplik a katolikusok és az ortodoxok.

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más eredetre tekint vissza. A magyar „húsvét” szó az azt megelőző időszak, a nagyböjt lezárulását jelzi és ezen a napon szabad először húst enni. Ezt a 40 napos böjtöt Jézus sivatagban töltött időszakára emlékezve tartják meg a hívő emberek.

A húsvét héber neve pészah, vagyis az elkerülés ünnepe. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót, vagyis az elsőszülöttek halálát nem kellett elszenvedniük, mivel házaikat egy bárány vérével jelölték meg, ezért elhagyhatták Egyiptom területét. A pészah első napján az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a Vörös tengeren való átkelésre emlékeznek meg.

A keresztény vallás hívei húsvétkor Jézus Krisztus feltámadását ünneplik. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep, ezáltal a legjelentősebb is az egyházi ünnepek közül.

A húsvéti időszak egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is. Ennek tiszteletére már az ókorban is hatalmas, több napig tartó ünnepségeket tartottak.

Nagyhét, húsvétvasárnap és húsvéthétfő

A nagyhét a nagyböjt utolsó hete, amelyik virágvasárnaptól nagyszombatig tart és több jeles napot foglal magába.

Virágvasárnapon (a húsvétot megelőző vasárnap) Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünneplik, nagycsütörtök az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi, nagypénteken Pilátus ítéletére és Krisztus keresztre feszítésre emlékeznek meg. Nagyszombat este körmeneteket tartanak Jézus feltámadásának tiszteletére, a tűzszentelés és keresztvíz-szentelés is szokás ezen a napon.

Húsvétvasárnap délelőtt világszerte szentmiséket és istentiszteleteket tartanak. Az ételszentelés hagyománya is ehhez a naphoz kötődik. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét, a tojás pedig az újjászületést jelképezi. A húsvéti tojás ajándékozása több országban országban ezen a napon történik.

Húsvéthétfőn számos népszokás és hagyomány él, ezek közül legelterjedtebb a locsolkodás és a piros, hímes tojások ajándékozása. A tojásfestés szokása és a tojások különféle díszítése az egész világon elterjedt.