Húsvét szimbolikus állatai

Bárány  

Az áldozati bárányokról már mindannyian hallhattunk. A bárány húsvét idején Krisztus áldozatát szimbolizálja. Korábban jellegzetes húsvéti étel volt, ma már a legtöbb helyen sonkát készítenek helyette.
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
 

Nyúl  

A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta.

De miért is a nyúl hozza az ajándékot? E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.
Nem sokkal később már hazánkban is a nyúl tojta a húsvéti tojást.

 

Kiscsibe 
 

A csibe érthetően a születés, feltámadás szimbóluma, hiszen régen nagy esemény volt, ha egy csibe született- előbújt a tojásból.
Napjainkban, amikor a "tojásgyárak" keltetőgépei vették át a tyúkok feladatát, sok-sok városi gyerek számára ritka élmény lehet egy kiscsibe hagyományos kikelése a tojásból. Az új élet, a megújulás jelképét őrzi a tojásból kibújó húsvéti csibe, melyet képeslapokon díszítő elemként láthatunk mostanság. Gyakran kosárban ülve - hiszen a kotlós tyúk kosáron ülve költött -, s nemegyszer több tojással körülvéve. Ezek utalhatnak a még ki nem kelt "tojástestvérekre", vagy csak mint további húsvéti jelképek vannak jelen. Gyakori a levelezőlapokon a tojásra festett madár, nagyobb csirke is vagy a kotlóst és csibéit együtt ábrázoló életkép. Tehát a kiscsibe a tojással együtt a megújulás jelképe.