FÉNY

 

Ki vagyok én?

A szememben a fény?

De hogyha a fény már a szememben nem ragyog,

Utána mondd, én hol vagyok?

 

Ki vagyok én?

A szívemben az érzés?

De hogyha a szív egyszer megszakad,

Az én olyankor hol marad?

 

Ki vagyok én?

Az ész vagyok, vagy a gondolat?

De mikor a gyászmenet halad és mindenki engem sirat,

Hol van az ész, és hol van a gondolat?

 

Ki vagyok én, tehát?

Az én, ki mindörökre megmarad!

A fény vagyok, az érzés és a gondolat.

 

Az anyagba lépek,

Mikor születik az élet,

Megteremtem a nagy csodát,

Dallamra bírom a néma zongorát.

 

Eljátszom a dalt, mit ezerszer játszottam,

Megvívom a harcot, melyben ezerszer elbuktam.

A magasztos harcot, melyben mégis mindig győztes vagyok,

Mert felemel a Lélek, ki örökre értem ragyog.

 

Mutz Péter: Fényből nyílt világ

 

Forrás ~ Internet